Oldal 75 [75]
OCR
A vallási sokféleség hatása a regionális fejlődésre Közép-Európában BALASSA BERNADETT A gazdaság és a vallás között oda-vissza irányuló kölcsönhatásokat tapasztalhatunk. A modernizáció - ami főként a jogi és gazdasági berendezkedés változását érinti — kétségtelenül a vallási szektor pluralizälödäsähoz vezet. Arra vonatkozóan, hogy az erősödő vallási diverzitás miként hat a vallásgyakorlásra vagy a szocio-gazdasági folyamatokra, már sokféle elmélet született. Elsőként az érem vallási input-output oldalát vizsgálom, ezt követően térek rá a vallási diverzitás gazdasági hatásaira. MODERN VALLÁSSZOCIOLÓGIAI ELMÉLETEK A 20. század fordulójára a valláskutatás a vallás mibenléte (filozófia, etika) felől a társadalomra gyakorolt hatás, így a vallás- és gazdaságszociológia felé terelődik (Kovács 2013). Az elmúlt évtizedekben némely elemző szerint gyengült a vallás társadalmi jelentősége (Norris - Inglehart 2004; Bruce 2002). Ugyanakkor sokan biräljäk ezt az älläspontot, a valläs egyeni fontossägät egyfajta ällandökent tekintve. A tanulmäny elsö szakaszäban a kurrens vallässzociolögiai elképzeléseket, elméleteket ismertetem, amelyek a téma empirikus kutatását is befolyásolják. Egyes kutatók megállapítása szerint a modern korra 1. szekularizáció, mások szerint 2. individualizáció, valamint 3. racionális döntéshozatal, a legújabb teória alapján pedig 4. deszekularizáció jellemző. A modernitás erősödésével Nyugat-Európában a vallás veszített intézményi és politikai súlyából és egyre inkább a magánélet berkei közé szorult. A tendenciát széleskörűen ragadja meg a szekularizáció jelensége. A kifejezésen elsősorban az egyházi tulajdon magán vagy állami tulajdonba kerülését, az egyház befolyásának visszaszorítására irányuló állami törekvéseket értjük, amilehetővé tette a világi (szekuláris) államok létrejöttét (Szőke 1999). Tágabb értelemben a világ varázstalanná válását értjük alatta (lásd Durkheim, Weber). Berger (1969) meghatározó teóriája alapján a modernizálódó társadalmakban az egzisztenciális biztonság létrejöttével az egyházak szerepe, de még a szubjektív vallásosságis visszaszorulást mutat. A vallás így a társadalomszervezés számos alrendszerének egyikévé vált, de már korántsem olyan mértékadó és
