OCR
Sebzettség és reziliencia 57 Érdekes - alacsony szintű általános önismeretre utaló - eredmény, hogy nem találtunk szignifikáns eltéréseket a , biztonságba húzódik, kivár", az , újszerű megoldásokkal próbálkozik", valamint a , makacsul ellenáll a változásoknak" opcióknál, annak ellenére, hogy ezeket sorrendben 25, 42 és 6 százaléknyi válaszadó jelölte meg. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a reziliens kategórián belül szignifikánsan felülreprezentáltak azok, akik másoktól segítséget vagy tanácsot kérnének (2,3 a korrigált standardizált reziduális értéke), míg a rugalmatlanok körében hasonló mondható el azokról, akik megpróbálnának menekülni a helyzetből (4,3 a vonatkozó érték). Mindez jelez egyfajta választóvonalat, miszerint társadalmilag releváns számú esetben az a személyes döntés is befolyásolja a változásokhoz való alkalmazkodás sikerességét/sikertelenségét, hogy a cselekvő a szolidaritás, a társas támogatás vagy a menekülés kultúrája felé tájékozódik-e. Nemzeti identitás, értékorientációk, vallásosság, tabu — a sebzettség kollektív dimenziója Nemcsak az egyéni életút, de az emberi kollektíva történelme, a társadalmi emlékezetis hordozhat olyan töréseket, amelyek azután hosszantartó lenyomatként maradnak meg, öröklődnek tovább, akár a nemzeti identitás lényegi vonását adva, akár az egyéni értékválasztások lehetőségterét kirajzolva. Részben erre a gondolatra épül a Máté-Tóth András által - elsősorban a kelet- és közép-európai régió országainak sajátos önértelmezési sémájára - kidolgozott sebzett kollektív identitás elmélete (Máté-Tóth 2015; 2022; 2023). A koncepciót a Századvég kutatói a Convivence kutatócsoporttal együttműködve az elmúlt években több hazai és nemzetközi kutatás során is tesztelték az empirikus társadalomtudomány eszköztárával (lásd Balassa — Gyorgyovich - Máté-Tóth 2022; László et al. lé.n.]). A 2021-es rezilienciakutatásban két olyan állítás kapott helyet, ami ebből a gondolatkörből ered: az egyik indikátor ( A magyarok igazságtalanul sokat szenvedtek a történelem során") a történelmi múlthoz kapcsolódik és egyfajta áldozatiság fejeződik ki benne; a másik pedig ( A magyarokat másodrangú állampolgároknak tekintik az EU-ban) inkább az aktuális jelenhez és a nemzetközi politikában való áldozati szerephez kapcsolódik - mindkét esetben hangsúlyos morális állásfoglalással. Hogyha a járványhelyzet megélése alapján létrehozott elemzési kategóriák mentén vizsgálódunk, az eredmények mögött első látásra az egyes csoportok életkori-generációs összetételében rejlő és az azokból következő különbözőségeket vélhetjük felfedezni (az idősebbeket tömörítő csoportok nagyobb részben tudnak azonosulni a kollektív identitás traumatikus elemeivel, a nemzet sebeivel) (8. táblázat). Közelebbről szemügy