OCR
Sokféle sokféleség 33 egyik legerősebb hajtóereje a nemzeti büszkeség, amelyet a mainstream felekezet(ek) teljes mértékben támogattak. A pravoszláv országokban az adott nemzeti ortodox egyházba való tartozás közel olyan magától értetődő, mint a nemzethez való tartozás." Ez magyarázza, hogy az egyházak tagsága minden ilyen országban közelíti 809 fölötti. A nyugati kereszténység által fémjelzett országokban úgyszintén a nemzeti ügyet támogató nagy egyházakhoz tartozik a lakosság döntő többsége. Horvátországban 909, Lengyelországban 88%, Litvániában 789, Magyarországon 5790. Szintúgy a nemzeti önállóság szempontjából érthető, hogy Csehországban a felekezeten kívüliek alkotják a legnagyobb felekezetet, mert az Osztrák-Magyar Monarchia idején a katolikus egyház szemben állt a cseh nemzeti érdekekkel. A menekültkrízissel kapcsolatos vallási állásfoglalások KKE-ban az állami politikát támogatják, mert az állam a menekült kérdést a nemzeti szuverenitás és a keresztény kultúra védelme alapján fogja fel, amelyet a legnagyobb egyházak történelmi rutinból támogatnak. Amely ország felekezetileg homogén, ott a vallási alapú véleménypluralizmus a mainstream felekezeten belül létezik, ahol felekezeti pluralizmus van, ott valamelyest a felekezetek között is. A vallási intenzitás alatt a templomba járás és az imádkozás gyakoriságát szokták érteni. Fontos azonban a vallási tanítások követésének szempontját is érvényesíteni akkor, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adott kérdésben a hívők milyen álláspontot foglalnak el, és milyen magatartást gyakorolnak. A KKE-i országokban egyfajta kettősség figyelhető meg. Egyik oldalon a maistream egyházak tagjai és képviselői alapvetően támogatják a , migránsellenes" kormánypolitikát, ugyanakkor civil társadalmi területen számos projektet működtetnek a menekültek befogadására és integrálására. Miközben az állam-egyházi viszonyrendszerben nem adják fel a nemzeti elveket és a nemzetcentrikus kormányok támogatását, a vallási meggyőződés és civil társadalmi viszonyrendszerben gyakorolják a keresztény elveket. Az európai iszlámellenességgel és a tömegtájékoztatás szerepével kapcsolatos számos kutatás szerint a vallási sokszínűség növekvő elismerésével párosul a feszültségek növekedése Kelet-Európában. Ugyanakkor a kutatásokat tekintve figyelemre méltó hiányosságok mutatkoznak a vallási pluralizmusról Kelet-Európában, valamint arról is, hogy a média hogyan játszik kulcsszerepet a vallási pluralizmus megjelenítésében, és hogyan nyit teret arra, hogy a különböző világnézetek és vallások között párbeszéd lehessen. A szakszerű és kiegyensúlyozott tudósítások és médiaesemények olyan országokban is jelentősek, melyek felekezeti hovatartozást illetően inkább homogének, mint Fehéroroszország vagy Lengyelország. A megfelelő médiamunka ellensúlyozhatja a homogén 1 Vö. többek között Tomka és Szilárdi 2016; Tomka 2011.