Oldal 28 [28]
OCR
26 Máté-Tóth András volna módjuk az egyházhoz csatlakozni, az ún. scientia media (közbeeső tudás) lehetősége. Eszerint Isten mindenttudása révén azt is tudja, hogyan döntöttek volna akkor az evangéliumról azok, akik nem is hallották, ha hallották volna. Isten tudása a történelmi viszonyok között megjelenő tényekkel szemben, illetve e tények alternatíváival kapcsolatban is létezik. Következésképpen Isten oda teremtette az elvileg az evangélium mellett dönteni kész embereket, ahol a keresztény kinyilatkoztatás hozzáférhetővé is vált, akik pedig eleve nem döntöttek volna mellette, azok számára nem is volt szükség a lehetőség megadására. Senki sem vész el tehát hiányos ismeret vagy földrajzi adottságok miatt. Az ilyen módon képviselt radikális exkluzivista álláspont tehát két szempontból is feloldhatatlan ellentmondást hordoz, melyek saját belső premiszszáiból adódnak. Amennyiben ugyanis fenntartja Isten üdvözítő akaratának egyetemességét, akkor nem tud konzisztens magyarázatot adni a nem-keresztények kényszerű kárhozatára. Amennyiben viszont vitatja az üdvözítő szándék egyetemességét, akkor szembe kerül Isten evangéliumi szeretet-képével, vagyis elveszíti bibliai megalapozottságát. Erre a nehézségre a radikális exkluzivizmus képviselői részéről felmerültek megoldási kísérletek, amelyeket elég éppen csak megemlíteni. Az egyik lehetőség szerint a nem-keresztények életükben ugyan nem, de haláluk pillanatában megismerik az evangéliumot, és ott más emberek tapasztalati körén túl, dönthetnek mellette vagy ellene, amely döntés üdvösségüket meghatározza. Egy másik felvetés szerint a nem-keresztények számára Isten külön kinyilatkoztatási lehetőségeket biztosít, amely lehetővé teszi döntésüket. Ezek és más hasonló felvetések azonban már elhagyják a kizárólagosság radikális, illetve kérlelhetetlen pozícióját, és ,kiskapukat" nyitnak, amelyen keresztül egyfajta megengedőbb exkluzivista, illetve egyenesen inkluzivista felfogáshoz jutnak. Pluralizmus A pluralista vallásteológiai megközelítés elsődleges törekvése, hogy a mai kultúrában vitathatatlanul megmutatkozó általános pluralizmusra reflektálva a vallási pluralizmus tapasztalatára olyan teológiai álláspontot fejlesszenek ki, amely miközben tekintetbe veszi a különböző nagy vallási hagyományok történelmi és földrajzi eltéréseit, ugyanakkor kidolgozza azokat a közös elméleti alapokat, amelyekre az egész globális vallás-világot átfogó teológiai gondolkodás építhető. Legnagyobb képviselői, John Hick, Paul F. Knitter vagy Wilfred Cantwell Smith az elmúlt harminc év során viszonylagos egyetértésben meghatározták azokat a teológiai alapfeltételeket, amelyre a pluralista vallásteológiai iskola épül. A konkrét (keresztény) teológiai témák kidolgozása mögött meghúzódik
