Oldal 22 [22]
OCR
20 Máté-Tóth András megőrzik a vallási dimenzió fenti értelemben vett sokféleségét. Belső integritásuk stabilitását és missziójuk hatékonyságát ugyanis nem az egyetértés, hanem a nézetkülönbségek tartják fenn. A vallási közösségek története és funkciója az amerikai társadalomban sokban eltér az európaitól. Az öreg kontinensen ugyanis az állam és az egyházak közötti viszony változatai jelentik az elsődleges összefüggést. Az államvallási és a nemzetalkotó felekezeti viszonyok szabályozták az augsburgi vallásbékét követően (1555) a vallás társadalmi pozícióját. Ez a súlyos örökség máig ható következményekkel jár a vallásról, vallási pluralizmusról és a vallás társadalmi szerepeiről való gondolkodásban. A XIX. századtól kezdve Európa különböző országaiban különböző módokon elbizonytalanodott a trón és az oltár szövetségének egyértelműsége és stabilitása, amit a szekularizáció történelmi folyamatának nevezünk. Amilyen mértékben távolodott, távolodni kényszerült az egyház az államtól, olyan mértékben vált elevenebbé a vallási sokféleség, és kapott növekvő hangsúlyt a vallási közösségek szerepe a civil társadalomban, sőt az állami hatalom bírálatában. A hidegháború időszakában, amikor Európa keleti részén- vallás és egyházellenes diktatúrák jelentették az államhatalmat a vallási közösségek közötti horizontális kapcsolat, illetve a vallási közösségeken belüli szabad kommunikáció szinte teljesen megbénult. A kommunista diktatúrák összeomlását követően a vallási közösségek új helyzettel és kihívásokkal találkoztak. A sokféleség és a társadalmi funkciók tekintetében egyrészt újra meghatározóvá vált az állam és az egyház viszonyrendszere, másrészt a demokratikus lehetőségek, valamint a globális kommunikáció egészen új sokféleséget teremtett ebben a régióban is (vö. Kippenberg Rüpke - von Stuckrad 2009). Bármennyire is különbözik egymástól az amerikai és az európai hagyomány és társadalmi keretrendszer, a Wuthnow által felvetett megközelítések haszonnal érvényesíthetők vagy legalábbis inspirációs forrást jelenthetnek a KKE-i vallási sokféleség vizsgálatára és értelmezésére. Legelsősorban is arra figyelmeztetnek, hogy a vallási sokféleség maga egyféle demokrácia-inkubátor, hogy a vallási sokféleség elemzését a meghatározó társadalmi folyamatokból kiindulva és a vallási intézmények és tanítások belső sokféleségét is figyelembe véve kell végezni. VALLÁSOK PLURALIZMUSA Ahhoz, hogy a sokféle vallási sokféleségről megfelelő mélységben és körültekintéssel tárgyalhassunk, mindenképpen szükség van arra is, hogy tanulmányozzuk és komolyan vegyük, hogy maguk a vallási közösségek, úgymond belülről kifelé nézve hogyan tekintenek erre a sokféleségre. Az egyoldalú szociológiai
