Oldal 11 [11]
OCR
Bevezetés 9 fogalmát tisztázza és egyértelműsíti, alapot teremtve ezzel a vallási sokféleség sajátos megközelítésű elemzésének. Az említett tanulmányok inkább elméleti megközelítésűek, jóllehet egyikből sem hiányoznak a saját kutatási eredmények elemzései vagy jelentős nemzetközi kutatások másodelemzései. Bemutatják és a gyakorlatban érvényesítik a vallástudomány inter- és transzdiszciplináris jellegét, következetesen fókuszálva a KKE-i régió kulturális hagyományaira és jele kihívásaira. A kötet többi írása változatos esettanulmányokat tartalmaz, mindazonáltal teljes mértékben illeszkedik a kötet vállalt regionális és elméleti keretéhez. Nemes Márk a vallási sokféleség elemzésében nem a nagy egyházakra, hanem a régióban a rendszerváltást követően felerősödött mértékben jelenlévő új vallási közösségekre koncentrál. Wimmer Krisztina az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésein elhangzott KKE-i régió országait képviselő felszólalók beszédeit elemezve azt mutatja ki, hogy ezekben a traumatikus emlékezet milyen intenzitással és a vallással milyen összefüggésben érhető tetten. Kvalitatív szövegelemző program alkalmazásával készült elemzésében a politológia és a vallástudomány elméleteit alkalmazza. Csikós Nándor geoinformatikai megközelítésben elemzi a régió vallási és felekezeti sokféleségének jellegzetességeit, valamint bemutatja a régió legfrissebb népszámlálási eredményeinek egymáshoz igen hasonló trendjeit. Elemzései meggyőzően igazolják, hogy a geoinformatika olyan eszközöket és módszereket kínál, amelyek segítségével jobban megérthetők a vallási jelenségek a maguk térbeli és időbeli kontextusában. Povedák Kinga a magyarországi hillsongizáció folyamatát vizsgálja kultúrantropológiai módszerekkel. Azt a tendenciát mutatja be, amelyben a felekezetek és közösségek által énekelt saját dalok sokféleségét elönti a felekezeti határokat átívelő elsősorban Amerikából származó univerzális és uniformizáló dalkincs. A kötet zárótanulmánya Barcsa Krisztina és Fülöp Tiffany írása a MAVALLKA nevű adatbázisról, amely a magyarországi vallási közösségek összességét térképre helyezve mutatja be és teszi geoinformatikai szempontból is kutathatóvá. Mind az elméleti megközelítésű tanulmányok, mind az esettanulmányokat bemutatók egyaránt azt igazolják, hogy a vallási sokféleség mint a társadalmi és kulturális sokféleség egyik dimenziója eredményesen elemezhető és értelmezhető a vallástudomány inter- és transzdiszciplináris megközelítéseivel. Nem különben aztis, hogy a vallási sokféleség megismerése és megértése jelentősen hozzájárulhat a társadalmi sokféleség megértéséhez a kezeléséhez. Szeged, 2024. május 13. Máté-Tóth András
