Oldal 10 [10]
OCR
8 A konvivencia kihívásai felvető munkatárs bevezetőjéhez a többi jelenlévő mind a saját diszciplínájának irodalma és elmélete alapján szólt hozzá, ami rendkívüli módon tágította a perspektívákat és árnyaltabbá tette az értelmezéseket. A pluralizmusról plurális nézőpontok érvényesítésével tárgyalhattunk. A kötet megjelentetését egy további érv is alátámasztja, ami a kelet-közép-európai régió kortárs viszonyaira történő fókuszálásból fakad. A vallási pluralizmusról szóló szakirodalom ugyanis elsősorban nem az említett régióval foglalkozik, másrészt általában olyan elméleti megközelítéseket használ, melyek a régión kívül eső kulturális tapasztalatokra alapozódtak. A Convivence kutatócsoport kialakította a régió újszerű értelmezésének kereteit, amely a régió köztességi geokulturális és geopolitikai státusára alapoz, amit Máté-Tóth András nyomán sebzett kollektív identitásként azonosítunk. A társadalmi és vallási pluralizmus vonatkozásait mi erre és az így felfogott régióra vonatkoztatva tárgyaljuk, amely egészen újszerű megközelítés. Végül a kötet harmadik sajátossága az, hogy egyszerre figyelembe veszi az auto- és heterointerpretáció vonatkozásait. Más szóval egyszerre koncentrál a vallási közösségek egymás közötti, egymáson belüli és a társadalom többi dimenziójára vonatkozó sokféleségére. Ezek alapján talán nem túlzás állítani, hogy e gyűjteményes kötettel újszerű módon járulunk hozzá a kulturális és vallási sokféleség megközelítéseihez és értelmezéseihez. A kötet bevezető tanulmánya a társadalmi és a vallási sokféleség sokféle dimenziójáról értekezik, valamint a vallásokon belülről és kívülről közelítő értelmezések összefüggéseiről. A modernitás Európára nézve bizonyosan általános társadalomértelmezési keretét nem figyelmen kívül hagyva Máté-Tóth András a kelet-közép-európai régió folyamataira és önértelmezésére koncentrálva a sebzett kollektív identitást tekinti a sokféleség megfelelő értelmezési keretének. Ehhez szorosan kapcsolódik László Tamás és Gyorgyovich Miklós tanulmánya, amely a régió sebzettségi alapjellegzetességét igazolja Európa 34 országában végzett közvéleménykutatási adatokra alapozva. A harmadik tanulmányban Balassa Bernadett szintúgy a régió keretein belül vizsgálja a vallási diverzitás és a vallásgyakorlás intenzitása közötti kapcsolatokat, továbbá kimutatja, hogy a vallásgazdaságtanból ismert racionális döntéselmélet erre a régióra nem, vagy csak jelentős megszorításokkal érvényesíthető. Szilárdi Réka a vallástudomány és a társadalomlélektan elméleteire alapozva tárgyalja a pluralizmusból fakadó kihívásokra adott eltérő válaszlehetőségeket, külön figyelmet szentelve a posztmodern, illetve metamodern társadalomfelfogásból adódó vonatkozásoknak. Figus-Illinyi Rita a reziliencia és a vallás kapcsolódásairól írt tanulmányával szorosan kapcsolódik a régió legfőbb markerének, a kollektív sebzettségnek lélektani vizsgálatához a plurális társadalom belső dinamikáit elemezve. Tanulmányával a reziliencia manapság igen elterjedt
