Oldal 170 [170]
OCR
BEZEGH ANDRÁS Footprint Network, 2021) szerint 1,69 darab, vagyis több mint másfél földgolyóra volt szüksége az emberiségnek az akkori életvitel átlagos szintjén. Ha csak magyarok élnének a Földön, akkor pontosan 2,22 darabra. Arra, hogy hány bolygóra lesz szükség 2022-ben, amire az emberiség lélekszáma meghaladja a 8 milliárdot, és addigra a tehetősebb középosztály is több százmillióval nő, egyelőre nincsenek becslések. A dilemmák között szerepel az, hogy az emberiség mit kezdjen a rengeteg hulladékkal, amit nap nap után tonnaszám termelünk: bocsássunk ki hulladékgázokat, amelyek melegítik a bolygót, és ami szilárd, azt szanaszét szórjuk az óceánokba, esetleg elhagyott bányaüregbe vagy lerakóba kerüljön, elégessük vagy válogassuk? Az is nyilvánvaló, hogy a gazdaság mostani működtetéséhez jövőbeli erőforrásokat használunk, többet, mint amennyit a Föld képes lenne megújítani. Mint minden ilyen rendszer — piramisjáték — korlátozott ideig látszólag jól működik, idővel azonban szükségszerűen összeomlik. Inváziós fajnak nevezik azokat a fajokat, amelyek képesek tömegesen, az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, amelyek gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek közt életképesek, és versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben, mert például az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik. Ebben az ökológiai megközelítésben számos mai ember ismerhetne magára inváziós faj egyedeként. Fenntartható és a nyersanyagokat hatékonyan használó gazdálkodás kialakítására van szükség. Ennek modellje a körforgäsos gazdasäg. Tudni kell, hogy ez még ígéri és lehetővé is teszi egy átmeneti időre a gazdaság mennyiségi és az emberiség számbeli gyarapodását. Ami viszont ez után következhet, az a szabi/ népesség és az általános ipari ökológiai modell, amit a lermészet évmilliók alatt fenntarthatóvá fejlesztett. 2.3.5 Irodalomjegyzék APS (2016). The U. S. Research Communitys Liguid Helium Crisis. https://www.aps.org/policy/reports/popa-reports/upload/HeliumReport.pdf: ACS. Ayres, R. U. — Keese, A. V. (1968). Environmental Pollution. Washington D. C.: Federal Programs for the Development of Human Resources. Bezegh A. - Martinäs K. (2017). Energia és körforgás. ECO-Marrix, 5. évf., 1. sz. Bezegh, A., Várnai, T., Pethes, I. — Csürök, T. (2013). Ipari szimbiózis a központi tervezésű gazdaság korában — A százhalombattai eset. Ipari Ökológia, 2. évf., 1. sz. 5-26. 168
