OCR
Borsos BELA utat keresnie magának. A gépjárművek minden, valamennyire is lejtős helyen kormányozhatatlanná válnak, és menthetetlenül belecsúsznak egy mélyedésbe. Az időszakos heves esőzések miatt időnként nagyon megnő a patakok és vízmosások által szállított vízmennyiség, ami minden műtárgy tervezését megnehezíti, méretüket aránytalanná teszi. Az agyagos lösz stabilizálására csak alapos és kiterjedt vízelvezetést, árkolást követően van lehetőség (Borsos, 2016). A szemünk előtt folyó éghajlatváltozás máris érezteti hatását egy olyan kicsi és önállóan működő vízgyűjtőben, mint a gyűrűfűi. A területi lefolyás (runoff) a csapadékeloszlás megváltozása miatt jelentősen több kárt tud tenni, mint korábban. A kilencvenes évek elején a mérések szerint 700—750 mm volt a helyi vízgyűjtőre hulló éves átlagos csapadékmennyiség. Ez nagyjából egyenletesen oszlott el, és a nyár eleji bőséges esők egészen nyár végéig ellátták a tájat a szükséges nedvességgel. Az utóbbi években azt kell tapasztaljuk, hogy mindez megváltozott: a csapadék összességében is kevesebb. Bár most konkrét mérések nem voltak, de az ott élők megfigyelése szerint akár 100—150 mm is hiányozhat a merlegböl. Eloszläsa pedig teljesen egyenetlenne vält, illetve a koräbban vízmegtartó szerepet betöltő hótakaró szinte teljesen hiányzik — a tel jelentős hányadában esők vannak hó helyett, amelyek a fenti okok folytán pillanatok alatt eltűnnek a területről. Nyáron pedig az eddigieknél is szélsőségesebb, torrens esők esnek — ha esnek —, ezek viszont a nagy csapadékintenzitás miatt folynak le nagyon hamar, még veszélyesebb mértékűre növelve az eróziót. A dombhátak teteje ezért már júliusra kiszárad, és kiválóan látszik a különbség a dombtető és a völgyben húzódó patakvölgy vízellátottsága között. Ilyen körülmények között nemcsak a legelők válnak veszélyessé, és csökken a számosállat-eltartó képességük, de a kaszálókon is csak száraz, csenevész fű terem. A legeltetési időszak megválasztása ezért különösen fontos, esős időben a lovak és a kecskék csúnyán tönkretehetik a löszgyepek felszínét. 2.2.2 A megoldás leírása Jó hírünk van: a fenti problémákra van megoldás. Csak nem mindegy, hogyan alkalmazzuk. Fordítva kell felülni a kalandozások lovára. Az Alföldön a Tisza esetében a magyar vízügyi szakemberek felismerték, hogy az eddigi módszerek elérték elvi korlátaikat: a töltésépítések egyszerűen nem képesek már megfogni az egyre magasabb és egyre hevesebb villámárvizeket. Ezért egy, a maga nemében újszerű megközelítéssel 136