Oldal 125 [125]
OCR
2.1 Regeneratív tervezés és permakultúra A permakultúra újfajta gondolkodásra sarkall bennünket. Meg kell tanulnunk a természet, az ökoszisztémák , szemével" látni dolgokat. Eszre kell vennünk a döntéseink hatásait és felelősségünket a dolgok megváltoztatásában. A legkisebb dologtól is elkezdhetjük, és ha megértjük a mögöttes miértjét a cselekedetünknek, és begyakoroljuk, akkor nem ônkorlätozäsnak, hanem felszabaditénak fogjuk érezni a természet-ember kapcsolat megjavításáért tett erőfeszítéseinket. A korábbi részekben bemutatott feladat — a régi hibás rendszerek újra, regeneratívra cserélése — hatalmasnak tűnhet. Hogy lehetne jóvátenni a múlt elhibázott döntéseit, amelyek a teremtett világunkat ilyen állapotba sodorták"! Ez a gondolat sokszor nyomasztó, és ahelyett, hogy cselekvésre ösztönözne, inkább depresszióba, kilátástalanságba dönt. Macnamara (2012) — a permakultúra gondolatiságát követve — azt javasolja, hogy alakítsuk ki a bőség (abundance) szemléletet magunkban. Lényegének megértéséhez a félig teli, félig üres pohár analógiáját lehetne felhozni. Egy félig töltött poharat láthatunk félig üresnek is, de ha egy kicsit átkalibráljuk a hozzáállásunkat, akkor azt láthatjuk, hogy félig teli van. Ez elsőre egy kicsit New Age-es, banális okoskodásnak tűnik. Azonban ez nincs így. Ebben is a természetet kell tanítómesterként hívnunk. A természetben nincsenek felhagyott területek, még azok sem, ahol szegényesek az erőforrások. Legfeljebb másfajta élőlények és más stratégiával veszik birtokba, mint egy gazdagabb területet. A bőségszemlélet arra tanít meg, hogy erőforrások sokfélék vannak, nem csak anyagiak, és vannak olyan erőforrások, amelyeket megosztva nem kevesebb, hanem 123
