OCR
RÉVAI MÁTYÁS szereket is bele kell kalkulálni a tervezésbe, befogadva az ebből fakadó bizonytalanságot. A tervezés előkészítésénél két létfontosságú kérdést kell megválaszolni: miért tervezek, és milyen hatást akarok elérni vele rövid-, közép- és hosszú távon. Ebbe bele kell érteni úgy a térbeli, mint az időbeli hatásokat is. Lehetőséget kell teremteni, hogy egy rendszer és a benne lévő elemek teljes mértékben megtalálják saját fejlődési útjukat, és ki tudják azt bontakoztatni. Emberi rendszerek esetén ez felelősség és a tulajdonjog ,kiszervezésével" érhető el legkönnyebben. Ha bevonjuk az érintetteket, akkor ők hozzák magukkal a saját tudásukat és fejlesztési elképzeléseiket. A rendszerben való gondolkodás része a diverzitás elősegítése is. Azonban önmagában a diverzitás mit sem ér, ha a rendszeren belüli elemek között nincs kapcsolat. Az elemek közötti kapcsolatok általában szintén a kiszámíthatatlanság felé terelik a rendszert, cserébe viszont olyan eredményeket tudnak produkálni, amelyek többek, mint a rendszer elemeinek összessége. Erre Macnamara könyvében (2012) egy viszonylag egyszerű példát találunk: a méhek és a virágok kapcsolatából nemcsak virágon üldögélő méhek, hanem egy sokkal jelentősebb többlet származik: a méz. Úgy is mondhatjuk, hogy egy élő rendszeren belül az 1+1 gyakran lesz egyenlé 3-mal vagy még tobbel. A regenerativ fejlesztésnek egyik kiemelt feladata a rendszer elemei közötti kapcsolédasok elősegítése. 2.1.2.1 Egy jó példa Vermontból A tervezés ilyen fokú átgondolására jó példa az USA-beli Vermont államban található Brattleboro városában működő szövetkezeti központ. A történet elején a helyi élelmiszer-szövetkezet egy boltot akart nyitni, az 1975-ben épített boltjuk mintájára, és ennek regeneratív megtervezéséhez a Regensis-csoporthoz fordult. A közel tízéves folyamat során a szövetkezet nemcsak új boltot kapott, hanem megtalálta a helyét a helyi közösség életében is, átformálva azt. Az épület nem csupán egy bolt lett, hanem egy — a város gazdaságát meghatározó — ,hub", központ is, amely támogatja a helyi élelmiszerek forgalmazását, a helyben gazdálkodókat és az egészséges élelmiszert keresőket egyaránt. Az épületben használnak energiatakarékos megoldásokat (pl. a hűtők működtetéséből fakadó hulladékhőt felhasználják az épület fűtésére), de a legfontosabb eredmény a több mint 6000 szövetkezeti tag elköteleződésének növelése a helyi forrásból származó élelmiszerek iránt. 118