Oldal 94 [94]
OCR
NEMES CSABA ráadásul sokkal több embert sokkal nagyobb jólétben tart el a Föld, mint 1962-ben. Mégis mi történt azóta? Több mint duplázódott a Föld lakossága, többszörösére nőtt a vízfogyasztás, vészesen lecsökkent a megművelhető földterületek nagysága, és rendkívüli mértékben csökkent a fajok sokszínűsége, ami az ökológiai egyensúly fennmaradásának legfontosabb eleme. Egyre gyorsabban fogy az egy főre jutó vízkészlet, és olyanynyira gyorsul például Afrikában a talaj degradációja, hogy ez a jelenség valódi és masszív népvándorlást fog okozni a következő tíz évben. Sokszorosára emelkedett az ipari termelés és a fogyasztás, jóindulatú feltételezések szerint mindannyiunk jóléte érdekében. Mindeközben nyilvánvalóvá vált, hogy bár a fejlettségbeli különbségek a világ országai között valamennyire csökkentek, az egyes társadalmakon belül a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbségek növekedtek. A bioszférát szinte kontroll nélkül kizsákmányoló gazdaság élhetetlenné teszi a Földet gyermekeink, unokáink számára, és ezzel párhuzamosan az egyenlőtlenségeket is fokozza, szegények milliárdjait termeli ki. Erre XVI. Benedek pápa ,az egyenlőtlenség hangos botrányaként" hivatkozik a „Caritas in veritate” kezdetü enciklikäjäban, 2009-ben. Az 1997-ben az ENSZ ältal inditott ün. Globälis Környezeti Kitekintesek (Global Environment Outlook: GEO) egyre ijesztöbb folyamatokat tárnak fel. 2019 márciusára készült el a sorozat hatodik, ün. „GEO-6” jelentése, amelyből újra az állapítható meg, hogy a globális környezetre ható káros folyamatok növekedésének mértéke, intenzitása és terjedése példa nélküli. A GEO-6 tartalmaz jó és követendő megoldásokat és példákat, de ilyen megoldások akár még itthon és a szomszédos országokban is találhatók, amelyeket érdemes vizsgálni, követni és tovább adni. A GEO jelentések célja megalapozott információkkal szolgálni a döntéshozóknak és a társadalmaknak annak érdekében, hogy 2050-re fenntartható világban élhessen mindenki. A folyamat huszonöt évvel ezelőtti beindítása óta a helyzet súlyosbodott. A növekvő gazdaságok egyre nagyobb terhet rónak a természeti-környezeti rendszerekre, egyre inkább a jövőt destabilizáló tényezővé válnak. Az ENSZ szakosított szervének becslése szerint 2100-ra az emberiség lélekszáma eléri majd a tízmilliárdot, és a feltételezések szerint nagyjából azon is tetőzik. Ázsia és Afrika népessége gyorsabban fog növekedni, mint Európáé és Észak-Amerikáé, amelyeké stagnál (ezt 2100-ig várhatóan árnyalni fogja a korábbi fejezetekben már tárgyalt termőtalajvesztés és annak élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatásai). A sokasodó népesség okozta nehézségeket mérsékli, ha sikerül jelentősen csökkenteni a gazdaság (ipari 92
