Oldal 86 [86]
OCR
FÜLÖP SÁNDOR Environmental Policy Act, NEPA)" indul. Egy kiváló környezetvédelmi újságíró, Philipp Shabekoff rávilágított azokra a történelmi véletlenekre, amelyek egybeesése szükséges volt ahhoz, hogy egy ilyen gyökeresen új szemléletű jogszabály létrejöhessen (Shabekoff, 1993). Johnson &s az 1969-ben őt követő Nixon elnökök komoly problémákkal küszködtek. Egyszerre kellett kezelniük a vietnami háborút, a 68-as diáklázadásokat és az Uj, ,rombold” eszméket (egyebek közt a paternalista, fogyasztói társadalom elutasítását, a nőmozgalmak és a környezetvédők követelményeit), ráadásul egy elhamarkodott, körzővel-vonalzóval megtervezett kelet-nyugati autópályaterv a környezetvédelmi érzelmeket még külön is felkorbácsolta. Ki kellett találni valami igazán progresszív dolgot, ami azért reményeik szerint nem forgatja fel a társadalmat. A környezetvédelemre, azon belül is a jelentős környezeti hatásokkal járó beruházások vizsgálatára esett a választásuk. Szélesre tárták a résztvevők körét: a beruházón és az engedélyező hatóságokon kívül a helyi közösségek, önkormányzatok és civil szervezetek is érdemben részt vehettek a tervezett beruházások környezeti hatásainak megvitatásában. Az egész eljárás átlátható volt a nyilvánosság számára, a beruházók és a hatóság egyezkedése is mindenki számára megismerhetővé vált. Mondhatjuk, egy igazi "hippi jogszabály született. Peace! A dolog ráadásul működőképes volt, kialakult egy olyan szakértői réteg mind a hatóságok, mind az üzleti oldal, mind pedig a nagyobb civil szervezetek között, amelyik képessé vált egy nagyberuházás környezeti hatásainak komplex értékelésére. Egyszerre kellett figyelembe venni adott esetben a vízvédelmi, vízgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási szempontokat az ezek által okozott társadalmi-gazdasági hatásokkal. A környezeti hatásvizsgálati eljárás révén a környezetvédelmi követelményeknek a rendszere általánosan ismertté és elfogadottá vált. A hatásvizsgálat jogintézményét hamarosan a világ többi országában is bevezették, az Európai Gazdasági Közösségben 1985 óta van jelen. Magyarországon a nyolcvanas években mint ipari szabvány már létezett a hatásvizsgálat intézménye, majd 1993-ban, több mint egy évtizeddel az uniós tagságunk előtt kormányrendeleti formában is bevezették. A környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeképpen a környezet védelméért felelős hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély nélkül ma már nem lehet jelentős hatással járó nagyberuházást megvaló1 United States. National Environmental Policy Act of 1969. Pub.L. 91-190, Approved January 1, 1970. 42 U.S.C. § 4321 et seq. 84
