Page 30 [30]
OCR
BÁLDI ANDRÁS tünk mikrobiális elszegényedése negatívan hat az immunrendszerünkre (egészség), a víz- és levegőtisztítás hatékonysága csökken, veszélyeztetve az ivóvizet és az élhető környezetet, és számos közvetett hatása is van a fejlődésre, gazdaságra, biztonságra, tehát az egész emberiségre, minden társadalomra. 1.2.1.1 A természeti tőke és szolgáltatásainak megvédésére tett lépések - és ezek elégtelensége Az élővilág pusztulása már hosszú évek óta foglalkoztatja a társadalmat és a döntéshozókat. Elég a fél évszázaddal ezelőtti, 1972-es stockholmi , Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája" rendezvényre utalni, amelyen deklarálták — többek között -, hogy ,az ember környezetének védelme és jobbítása, ami az emberek jóllétét és a gazdasági fejlődést is világszerte befolyásolja, alapvető feladat; ez az emberek erős igénye, és minden kormány kötelessége". További jelentős események és egyezmények jöttek létre a következett évtizedekben, felsorolni is nehéz a listát, gondoljunk például Rio de Janeiróra (Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia, 1992), vagy az EU állam- és kormányfőinek 2001-es nyilatkozatára, hogy 2010-re megállítják az európai biodiverzitás további csökkenését. Ugyanakkor, ahogy a fenti fejezetben bemutatott trendek is láttatják, mindezen lépések hatásai észrevehetetlennek bizonyultak a biodiverzitás pusztulásának lassítására, a megállításáról nem is beszélve. Le lehet vonni azt a súlyos következtetést, hogy a biológiai sokféleség pusztulása és ennek várható hatása a társadalomra jól ismert, lépések is történtek, ám valós változás az ember-természet viszonyban nem kôvetkezett be. lehát az egész eddigi megközelítés, hozzáállás, a megoldási próbálkozások nem működtek, hibásak vagy legalábbis hatástalanok voltak. Ergo: új megközelítés, új világnézet szükséges, amely meg tudja szólítani a döntéshozókat és a társadalom széles rétegeit, valódi változásokat tud elérni. Ennek az új megközelítésnek, világnézetnek a lényege, hogy a természetet és az általa biztosított szolgáltatásokat a gazdasággal és a jólléttel közvetlenül összekapcsolja, egy rendszerbe helyezi. (Korszakindító művek a Natures Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems [Daily, 1997] és a The value of the world’s ecosystem services and natural capital [Costanza et al., 1997]). Mindez két évtized alatt odáig fejlődött a tudományban és a közvélemény számára is, hogy végül egy kormányközi testület született (IPBES: Intergovernmental Science-policy Platform 28
