Oldal 22 [22]
OCR
LÁNYI ANDRÁS tó árának tartanak még ma is. A biodiverzitás drámai hanyatlása és a megművelhető földterület csökkenése milliárdos nagyságrendű népesség megélhetését veszélyezteti közvetlenül. A klímaváltozás katasztrofális következményeit jelenleg elsősorban a szubtrópusi országok szenvedik el, de az elsivatagosodó, eleve túlnépesedett térségekből az éhség és az elharapózó erőszak elől menekülő tömegek megjelenése kezelhetetlen kihívássá erősödik más kontinensek lakói számára is. Egy szó mint száz, a gazdasági sikermutatók mögött nem egy esetben társadalmi válságjelenségek sorakoznak. 1.1.7 A gazdasági teljesítmény és mutatói Mit mutatnak egyáltalán a nemzeti össztermék mutatói (GNP, GDP), amelyekkel a gazdasági teljesítményt mérni szokták? A piaci forgalom alakulását jelzik, az adott időszakban értékesített terméktömegből származó összes új jövedelmet (jövedelem - bevétel mínusz költségek). Olyan költségekre azonban nincsenek, nem is lehetnek tekintettel, amelyek a gazdálkodóknál közvetlenül nem merülnek fel, legyen szó a természeti létforrásainkat ért veszteségről vagy a munkavállalók egészségi állapotának romlásáról stb. Ahogy Daly írja, , költségekkel jár az életet támogató ökológiai szolgáltatások kimerítése, szennyezése és pusztítása, a szabadidő feláldozása, az elvégzett munka haszontalansága, a közösség szétzilálása, például a tőke mobilitásának fenntartása érdekében, más fajok élőhelyeinek megszállása és a jövő nemzedékek örökségéből egy jelentős rész eltékozlása. Nemcsak hogy nem mérjük ezeket a költségeket, hanem gyakran hallgatólagosan haszonként számolunk velük, amikor a szennyezés megtisztítását a GNP részének tekintjük, ellenben elmulasztjuk levonni a megújuló természeti források értékcsökkenését és a nem megújuló természeti források kimerítését." (Daly, 2005) A betegségek elharapózása, tudjuk, még növelheti is az egészségügyi ágazat forgalmát. Ha pedig egy tó élővilágát, mondjuk, nádvágással, partfeltöltéssel, vízszennyezéssel pusztítjuk, annak következményei rendszerint csak évekkel később okoznak, ha egyáltalán okoznak, jövedelemkiesést az idegenforgalomban vagy a halászat terén, míg az ingatlankereskedelemben, az építőiparban vagy a vendéglátásban jelentkező bevétel már rövid távon is látványosan növekszik. Az sem derül ki a növekedési mutatókból, hogy vajon jövedelmünkből és megtakarításaink kamataiból élünk-e (ami jó dolognak számít), vagy éppen a tőkénket emésztjük, mondjuk, eladogatjuk ingóságainkat, a kivágott gyümölcsös faanyagát értékesítjük, vagy 20
