Page 20 [20]
OCR
IV. A Libellus exercitiorum poeseos scholasticorum tartalma A kötet első pillantásra alkalmi költemények gyűjteményének tűnik." Azonban ha közelebbről is megvizsgáljuk a verseket, akkor a költemények jelentős részét nem tekinthetjük alkalmi jellegű szövegnek. Mader verseit főképp a személyes hangvételük zárja ki az alkalmi műfajok köréből. Mader a verseibe rendre nemcsak bele-belecsempészi személyes élményeit, hanem némelyik költeménye egyenesen ezekről a saját élményekről szól. Ritka és meglepő hang ez a 16. században. Azért is meglepő ez a váratlan lírai hangvétel, mert címe szerint gyakorlati mintákat várnánk a versírás művészetében elmélyülni készülők számára." A kötet szerkezetében felfedezhetünk ugyan némi tematikus elrendezést (például az egymás után közölt epitaphiumoknál), de szerzőnk ehhez sem tartja magát szigorúan. Mader verseiben — feltűnően nagy arányban — főként Ovidius sorait és szófordulatait fedezhetjük fel. De Vergilius Lucanus, Statius, Martialis, Propertius és Plutarkhosz hatása is szövegszerűen tetten érhető. A szinte kortárs Georg Sabinus (1508—1560) talán még nagyobb hatással volt rá, mint Ovidius, mert kedvenc költőjétől egész sorokat épít be a verseibe.? o. Paratextus Először — a teljesség igénye nélkül — összefoglalom a könyv paratextusát (van olyan vers is, amelyet más kontextusban a tanulmány más részében említek meg). Szigorú értelemben véve csak a könyv elején található verseket számíthatjuk ide, mert a 131. oldaltól könyv a könyvben, a Liber adoptivus olvasható, amely a könyv immanens részének tűnik, tehát a paratextus szövegei erre is vonatkoznak. Címe szerint , örökbefogadott könyv", amelyet Mader befogadott, beköltöztetett a saját könyvébe. Barátaitól tartalmazza a neki címzett verseket és leveleket. Ezekből is válogatok. 0.1. Mindenekelőtt — vagyis a vendégszövegek felsorolása előtt — Mader verseinek összefoglalását érdemes a nekünk is szóló , A kotnyeles olvasóra" című költeménnyel A Okal is annak latta (OKAL 1986, 145). Azonban lásd a műfajjal kapcsolatos problémákat: MOLNÁR 2024, 99-148. Okál röviden megpróbálta összefoglalni példákkal azokat a grammatikai, retorikai és poétikai eszközöket, amelyekkel Mader a kényvecskéjében operalt (OKAL 1986, 169-175). Sorrendben a következő — semmikepp sem meglepö - antik szerzőktől találtam szófordulatot, vagy szöveghelyet (zárójelben jelzem az utalások számát): Ovidius (87), Vergilius (32), Lucanus (12), Statius (10), Martialis (9), Horatius (8), Propertius (5), Tibullus (4), Lucretius (3), Iuvenalis (2), Plutarkhosz (2). A kortársak közül: Sabinus (54), Lotichius (7), Eobanus Hessus (3). Érdemes megjegyezni, hogy ennek a tükrében már nem is annyira meglepő, hogy Filiczki Jánost a kortársai , második Ovidiusnak" nevezték (MOLNÁR 2024, 11-15). De Mader kötete is azt bizonyítja, hogy Filiczki nem az ovidiusi allúziók nagy száma miatt nyerte el ezt a címet, hanem a felhasznált anyag költői minősége miatt. Szövegszerűen első számú forrásként Filiczkinél is Ovidius mutatható ki, de a Maderhez képest ötször akkora költői anyagban csak nagyjából 120 szöveghelyet tudtam beazonosítani. 42 43 18
