Oldal 13 [13]
OCR
Erdélyi utazásának csupán egyetlen állomását ismerjük. Apjának írt versében (no. 8) említi meg, hogy öt napra feltartóztatták őket Gyulafehérváron. A szakirodalomban néha felbukkanó kolozsvári tanulmányainak?! én nem találtam nyomát a kötetben, ahogy annak sem, hogy járt volna a Szamos menti városban. Viszont a Kassa-Gyulafehérvár útvonalon szinte biztos, hogy érintette Kolozsvárt is.? Valamivel később unokatestvére, Nicolaus Mednienski (Mednyánszky) — aki Kolozsváron tanult — hívta ugyan, de Mader nem vállalkozott a hosszú útra és Sárospatakon maradt." Viszont zenei műveltségével is kapcsolatos érdekes életrajzi részletet tudunk meg Mader egyik verséből, amely szerint költőnk erdélyi útja során és pataki tanulmányai alatt is zenéléssel keresett némi pénzt. Ha nem költői képzelgésről van szó, akkor zenei tudása egyszer az életüket is megmentette Erdélyben (lásd 35. oldalon). Nem részletezi, hogy milyen zenére kell gondolnunk. Erdélyi hodoeporiconjának 188. sora Kalliopéra utal, a Petrus Barossiusnak írt verse (no. 22) alapján pedig biztos, hogy tudott énekelni. Ezen a ponton több kérdés is felmerül. Miféle énekekkel tudott pénzt keresni Erdélyben? Ha volt is nála valamilyen hangszer, verseiben mint instrumentumot sosem említi. Ha találkozunk nála hangszerrel, akkor azt inkább a bevett "költészet értelemben használja. Kiket szórakoztathatott énekmondóként, akik fizettek is ezért? És milyen nyelven? Szlovákul Erdélyben aligha. Akkor magyarul, németül, esetleg latinul? De vajon miről énekelt? Úgy kell elképzelnünk, mint valami hírmondót? Vajon saját dalokat adott elő vagy valamilyen közismert repertoárból válogatott? Mindenesetre Mader elejtett megjegyzései azt sejtetik, hogy nemcsak egy ma már ismeretlen, kéziratos — feltehetően latin nyelvű — humanista irodalmi élettel számolhatunk, hanem olyan populáris, népnyelvi zenei repertoárral is, amelynek befogadó közönsége még fizetni is hajlandó volt érte. Ennek a mikromecenatúrának a nyomait — ha maradtak — érdemes lenne majd összegyűjteni, mert ez is azt mutatja, hogy az egyetem nélküli országban még az elemi iskolák tananyaga is ténylegesen készpénzre váltható tudást adott a diákoknak. Nemcsak felfelé talált átjárást a latin nyelvű irodalommal, hanem lefelé is, a kocsmák, vásárok, esküvők, temetések és szállást adó házigazdák lényegesen egyszerűbb, népnyelvi világa felé is. 3. Sarospatak (1579-1580) Mader mär emlitett, erdélyi utazását leíró verse (no. 8) alapjän, amelyet ex schola Patakina írt, valamikor 1579-1580-ban Sárospatakon tanult. Pataki tanulmänyairöl több versében is ír. A Colacinust dicsérő költeményből (no. 9) tudjuk, hogy a verJa SzABó 1986, 500. A versekben Okál sem találta ennek a nyomát (OKAL 1986, 148). 2 Gálfi Emőkének tartozom köszönettel, hogy felhívta a figyelmemet a Kassa és Gyulafehérvár között leggyakrabban használt kereskedelmi utvonalra (vd. Pacu 1978, 1032-1035; Kusiny1 2009, 308-312). Ez alapján valószínűsíthetjük még Kassa és Gyulafehérvár között Nagyváradot, Kolozsvárt, Tordát és Nagyenyedet is. 23 Lasd: OKAL 1986, 148. 11
