Oldal 344 [344]
OCR
KISEBB, ESSZÉISZTIKUS TANULMÁNYOK, UTÓSZÓK ÉS RECENZIÓK elutasítását és az avítt, rítusokká merevedett hagyományok egyéni felülvizsgálatának szükségességét. Hesse könyve 1958-as perzsa kiadásához írott előszavában kiemeli, hogy a tanulás révén elérhetetlen, csupán az önismeret és élettapasztalat révén megtapasztalható életbölcsesség költői ábrázolása során sokkal nagyobb hangsúlyt helyezett az egyénre, mint bármely ázsiai tanítás. Ez a Buddha-történet tehát egyfajta álarc, melyet az író az I. világháború után mintegy távolságot teremtve korától és saját világától azért ölt magára, hogy az egész életművére jellemző gondolati esszenciát kifejezze. A könyv ezek szerint inkább , megszabadulás az indiai gondolkodástól, és egy olyan keresztény származású férfi hitvallása, aki korán hátat fordított az egyháznak, és azon fáradozott, hogy megértse a többi vallást is, különösen az indiai és a kínai hitformákat" — írja Hesse az említett előszóban. A mű első része 1920 augusztusáig készült el, a második 1922 márciusa és májusa között. Először 1922 októberében jelent meg nyomtatásban Samuel Fischer kiadójában, Berlinben, 6050 példányban. A mai napig 2,5 millió példány fogyott el belőle, és negyvenkét nyelvre fordították le. A huszadik század hatvanas éveiben A pusztai farkashoz hasonlóan az Egyesült Államokban a civilizációtól és a jóléti fogyasztói társadalomtól megcsömörlött lázadó ifjúság, a hippi-mozgalom kultikus könyvévé válhatott, többek között azért, mert Sziddhártha történeti alakja, a buddhizmus megalapítója és általában a keleti vallások, illetve Hesse hősei — különösen Sziddhártha és A pusztai farkas Harry Hallerje —, mint a társadalomtól elfordult, introvertált, önmagukat kereső emberek megfeleltek a kiábrándult amerikai ifjúság szemléletének, különösen, miután Ihimoty Leary, a Harward docense, a kábítószeresek apostola, Hessének e két művét ajánlotta útravalónak a pszichedelikus mámorhoz. Az írás magyarul Sziddhártha. Indiai költemény címmel látott napvilágot, egy évvel a német kiadás után 1923-ban Turóczi József fordításában a budapesti Genius Kiadónál, majd 1992-től több kiadásban Kászonyi Ágota fordításában, Barkóczi András jegyzeteivel és Filep Sándor illusztrációival az Európa Könyvkiadónál." A Sziddhártha Hesse egyik legsikerültebb és legnépszerűbb alkotása. A történet Buddha életét mutatja be, de a szerző igen szabadon kezeli az életrajzi adatokat, különösen Buddha szellemiségét és tanítását. Már a címadó név, Sziddhártha, a történelmi Buddha eredeti neve, ami azt jelenti, , az, aki elérte célját", előrevetíti a beteljesülést, az út végét, a cél elérését. A fejlődéstörténetben ! A tanulmány először a következő kiadás utószavaként jelent meg: Hermann Hesse: Demian. Emil Sinclair ifjúságának története, ford. Horváth Géza, Budapest, Cartaphilus, 2006. Ebben a fordításban a mű több kiadást is megélt azóta. Utoljára 2020-ban Jayantha Gomes Calwban élő, Srí-Lanka-i képzőművész illusztrációival. + 342 +
