Oldal 89 [89]
OCR
FRIEDRICH NIETZSCHE GONDOLKODÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI [...] a külföldinek némiképp mindig igaza van, amikor szemünkre hányja, hogy bensőnk túlságosan gyenge és rendezetlen ahhoz, hogy kifelé hasson és alakot öltsön. Közben pedig különös mértékben gyöngéd, fogékony, komoly, hatalmas, bensőséges, beigazolódott, és talán még gazdagabb is lehet, mint más népek benseje. [...] Ezért a német egyáltalán nem ítélhető meg egyetlen cselekedete alapján, és mint individuum e tett után is teljesen rejtett marad. Mint ismeretes, gondolatai és érzelmei alapján kell őt megmérni, ezek pedig mostanság könyveiből olvashatók ki.? A deutsche Innerlichkeit gondolata, a 18. század legvégén már Novalisnál is fellelhető. A kereszténység, avagy Európa című töredékében az új, keresztény európai kor eljövetelével kapcsolatban így ír a németségről: A többi európai országról, Németországot kivéve, csupán annyi jövendelhető, hogy a békével egy új, magasabb vallási élet kezd el bennük lüktetni, és hamarosan minden világi érdeket el fog nyelni. Németországban pedig már most teljes bizonyossággal kimutathatók egy új világ nyomai. Németország lassan, de biztosan halad a többi európai ország előtt. Amíg ezeket háború, spekuláció, pártszellem foglalkoztatja, addig a német hangyaszorgalommal küzdi föl magát a kultúra magasabb korszakának társává, s ez a lépéselőny az idők során még nagyobb fölényt biztosít neki a többiekkel szemben. A tudományokban és a művészetekben óriási erjedés tanúi lehetünk majd. Tömérdek szellem képződik. Új, szűzi kincsesbányák tárulnak föl.? Az Innerlichkeit gondolata kétségkívül igencsak alkalmas a manipulálásra. A szomszédos népek szorításában sínylődő németség nem tudja megvalósítani belső értékeit, önmagát. Következésképp le kell számolnia velük, meg kell szabadulni e külső kerékkötőktől, hogy élettérhez jutván, fölszabadultan végre önmagára találjon, s bizonyítsa felsőbbrendűségét. Csakhogy effajta primitív következtetést sem Novalis, sem Nietzsche tanulmánya nem tartalmaz. Nietzsche éles szemmel látja az iparosodó modern kor társadalmi veszélyeit: [...] az embereket a kor céljaira idomítják, hogy a lehető leggyorsabban dolgozni kezdjenek. Az általános utilitások gyárában (a tudományokéiban is!) dolgoztatják őket, mielőtt éretté válnának, sőt egyenesen azért, hogy ne is válhassanak éretté. [...)] A fiatalokat végigkorbácsolják az évezredeken, [...] és ahogyan a fiatalok végigro® Friedrich Nietzsche: Werke in sechs Bänden, hg. v. Karl Schlechta, München-Wien, Carl Hanser, 1980, 235. " Novalis: A kereszténység, avagy Európa. Töredék 1799-ből, ford. Horváth Géza, Magyar Filozófiai Szemle, 63. évf., 1991/4—5. 636. « 87 +
