Oldal 67 [67]
OCR
HEINRICH VON KLEIST VILÁGA, AVAGY A TUDAT ZSÁKUTCÁJA elfogadja a halálos ítéletet, megismédődik a nyitójelenet. A rendezői utasítás szerint , Natalie megkoszorúzza, a láncot a nyakába akasztja, a herceg kezét magához, a szívére szorítja. A herceg ájultan esik össze." És miután a herceg megdicsőült, az ígéret valóra vált, újra magához tér, és kábultan azt kérdezi Kottwitztöl: „Nem älom ez?”? — es a darab ott folytatódik, ahol elkezdődött... JANUS-ARCÚ TERMÉSZET: A CHILEI FÖLDRENGES A chilei földrengest Kleist feltehetöen 1805-1806 körül irta Königsbergben. Először 1807. szeptember 10. és 15. között közölte a stuttgarti Cotta Kiadó Morgenblatt für gebildete Stände cimü folyöirata Jeronimo es Josephe. Eine Scene aus dem Erdbeben zu Chili vom Jahr 1647 (Jeronimo és Josefa. Jelenet az 1647-es chilei földrengés idejéből) címmel, huszonkilenc bekezdéssel. Ezután 1810-ben jelent meg az Elbeszélések első kötetében A chilei földrengés címmel, jelentéktelen szövegváltoztatásokkal, ahol is kiadói és üzleti megfontolások miatt két bekezdéssel közölték. Az újabb kiadások megtartják az eredeti bekezdésszámot, de a szöveg Így is egyértelműen három részre tagolódik. A két címvariáns között nagy a különbség. Az elsőben a főcím a protagonistákra irányítja a figyelmet, majd az alcím pontosítja a helyszínt és az időt, és ezzel beszűkíti a horizontot. A második, végleges címváltozat viszont kitágítja azt, és magát a természeti katasztrófát emeli ki, vagyis nem a cselekménystruktúra szintjén , tetszőlegesen" mozgatott hősökre, helyre és időpontra helyezi a hangsúlyt, hanem a szemlátomást kiegyensúlyozott, ember által irányított és uralt világrendet felborító, deus ex machinaként megjelenő földrengést helyezi a középpontba. A drámai feszességű szöveg konfliktusát elindító , előtörténet" a kor szociális kontextusát tekintve banálisnak is tűnhet: a jóképű házitanító elcsábítja csinos tanítványát. A kleisti szövegben egy alacsony társadalmi réteghez tartozó spanyol — tehát idegen — származású házitanító beleszeret a chilei főváros, Santiago egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb alakjának, don Henrico Asteronnak a lányába. Az apa megtiltja a szerelmi kapcsolatot, ami persze tovább tart, hiszen nem csábításról, hanem igaz szerelemről van szó. Josefa öccse álnok módon elárulja a fiatalokat, mire az atya, lányát apácának adja a karmeliták kolostorába — Jeronimo büntetéséről ekkor még nem esik szó. A fiatalember , egy csöndes éjszakán beteljesült boldogsága színterévé változtatta a kolostorkertet."" S miután Josefa az úrnapi körmenet alatt a székesegyház lépcsőjére rogyva vajúdni kezd, majd 8 Uo., 579. A Homburg hercege című drámát Tandori Dezső fordította. ° Uo. © Uo., 585. A chilei földrengés című elbeszélést Szabó Ede fordította. 9 65 e
