Oldal 51 [51]
OCR
NOVALIS SZERETETFELFOGÁSA A REGÉNYEK REGÉNYÉBEN Az első rész cselekményének szerkezetét egy konkrét út alkotja. A húszesztendős Heinrich -— aki még soha nem hagyta el atyai városát és annak szűkebb világát, az északi türingiai Eisenachot -—, anyjával, és néhány kereskedő társaságában hajnali szürkületkor (Dämmerung) ütra kel anyai nagyapjához a délszaki Augsburga, ahol megismerkedik Kligsohrral, a költőfejedelemmel, és eljegyzi, majd örökre frigyre lép annak leányával, a csodálatos Mathildével. Ez a rész Klingsohr mitikus meséjével végződik. Ez a mese alkotja az átmenetet (Übergang) a második részbe, amely Astralis, Heinrich és Mathilde első öleléséből született sziderikus és androgün, isteni megváltó gyermekének költeményével kezdődik, és Heinrich mint szent zarándok útjával folytatódik egy magasabb szférában. Itt találkozik Cyanéval,! aki elkiséri Sylvesterhez, az idegenhez, aki a regény előtörténetében mesél Heinrichnek a kék virágról, és aki azonos a bányásszal, illetve a remeteségbe vonult egykori lovaggal, Friedrich Barbarossával és Schwaninggal, Heinrich anyai nagyapjával is." A második rész és a regény Sylvester és Heinrich beszélgetése közben szakad meg. Az első és második részben bemutatott út — egyúttal a költővé válás útjának — főbb állomásai vázlatosan a következők. Első rész: A várakozás. Az álom: álom az álomban: a kék virág, az apa alma (1. fejezet). A kereskedők 1. története: Arion: a poézis hatalma (2. fejezet). A kereskedők 2. története: Atlantis: a poézis és a szeretet hatalma (3. fejezet). A lovagvárban: harc (keresztes háború, Abendland) - napkeleti költészet, szeretet, tolerancia, béke, Morgenland, Zulima) (4. fejezet). A banyasz (J. Böhme9: tapasztalat és magány (Friedrich von Hohenzollern, az egykori lovag, majd későbbi eremita): benső elmélkedés (innere Betrachtung) az élettapasztalat és bölcsesség birtokában. Ezek a történetírás feltételei (5. fejezet). Augsburg: nagyapa + Klingsohr + Mathilde (6. fejezet). Reggeli és eljegyzés a szabadban (7. fejezet). Klingsohr és Heinrich a költészetről és a szeretetről (8. fejezet). Klingsohr meséje: Fabula (fantázia, költészet) segítségével Eros (szeretet) és Freya (béke) uralmaval és Phénix és Fabula oltalma alatt újra létrejön az — immár — örök aranykor (9. fejezet). ! Cyana búzavirágot jelent, és a nevében rejlő színével is utal a kék virágra, amit Heinrich az álmában pillant meg, és aminek a nyomába szegődik. ? Ez egy példa az időben, térben és létmódozatokban különböző szinteken és alakokban megjelenő protagonistákra. Hasonlóan Mária is, Friedrich von Hohenzollern napkeletről származó felesége, halott gyermekeik anyja mint ősanya, az emberiség anyja, a Szűzanya alakváltozataiban tűnik fel a tervek szerint. A második részben Cyana közli Heinrichhel, hogy anyja Mária, akárcsak Heinriché, és itt Friedrich Hohenzollern feleségére, de tágabb értelemben a Szűzanyára is utal. « 49 +
