Oldal 38 [38]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA egyre gyakrabban fordul elő: , Sehol sem érzem jól magamat, és mindenütt jól érzem magamat. Nem vágyom semmire, nem kell semmi. Jobb volna, ha mennék"§" - idézi a szöveg kiadója a december 14-i levelet, és így magyarázza: , Az elhatározás, hogy itt hagyja a világot, ebben az időben, ilyen körülmények közt erősödött meg egyre jobban Werther lelkében." Az , utazás" (Reise) kifejezés is többször előfordul, méghozzá a szövegszerkezetnek megfelelően pandantként. A már említett, híres augusztus 12-i levélben, amelyben Werther Alberttel az öngyilkosságról, mámorról és őrületről, a korlátozott életről és a halálos betegségről vitatkozik, Werther kölcsönkéri Albert pisztolyait egy tervezett utazáshoz: , Add kölcsön [...] utamra a pisztolyaidat.”* A kívánt fegyvereket, melyek előrevetítik az öngyilkosságot, Werther nem viszi magával, mivel a meddő vita után izgatott állapotban elhagyja a házat. A pisztolyok amúgy sincsenek megtöltve, aminek okát Albert el is magyarázza — a szövegrész pandant-helyén, amikor a fegyvert Werther valóban használni is akarja, a pisztoly természetesen már meg van töltve. Albert elmeséli, hogy egy gonosz vitát követően egyik szolgálója fegyvertisztítás közben átlőtte a szolgálólány jobb kezét, mire Werther a jobb szeme fölött a homlokához szorítja a pisztolyt, pontosan oda, ahol főbe fogja vele lőni magát. Bár a , jobb" az idézett szövegrészekben közvetlenül a katasztrófával függ össze, szimbolikus jelentése miatt a Werther által kikényszerített vagy kikényszeríteni vélt üdvre utal." Az utazás motívuma, összekapcsolódva a kölcsönkért fegyverrel, a regény végén még egyszer megismétlődik, és a halál megjelenésével immár a végtelenbe tágítja a perspektívát. A végső út előtt Lotte azt tanácsolja Werthernek, utazzon el, hogy kipihenje magát, mondjon le róla, és egy másik nő oldalán találja meg a földi boldogságot: , Szedje össze magát! Utazzék, az bizonyára szórakoztatni # Uo., 106. 85 Uo. 8° Uo., 49. Még az őrület is mint a halálos betegség egyik fajtája szent és bensőséges menekülésnek számít a szív szenvedései elől, benső utazás, a lelkület nem önkéntes védőreakciója, fájdalomcsillapító, ami kikapacsolja az észt, és így akár végtelen boldogságérzést biztosíthat áldozatának, akárcsak Lotte apjának írnoka, aki beleőrült Lotte iránti szenvedélyébe, akinek betegségét Werther így írja le: , Pusztuljon vigasztalanul, aki gúnyolni képes egy beteget, mikor az a legtávolabbi forráshoz utazik, mely csak növeli majd a betegségét, fájdalmasabbá teszi a kimúlást! Aki lenézi a gyötrődő szívet, mely, hogy szabaduljon lelkifurdalásaitól, és hogy ledobja lelke szenvedését, a Szent sírhoz zarándokol! Minden lépés, mely úttalan utakon a talpát hasogatja, enyhítő balzsam a szorongó léleknek, és minden lerobotolt napi út után sok gyötrelemtől megkönnyebbülve tér pihenőre a szív." (Uo., 96—97.) Az európai kulturális hagyományban a , jobb" és a , bal" szimbolikájában a jobb többnyire a jót, a szentet és a fényeset jelenti. Werther kedvenc olvasmányában, Homérosz Odüsszeiájában a jobbról érkező madár hozza a jó hírt. Krisztus feltámadásakor az Atyaisten jobbján foglal helyet, a végítélet napján a megváltottak jobbra, az elkárhozottak balra mennek. Vö. Manfred Lurker: Wörterbuch der Symbolik, Stuttgart, Kröner, 1991. +36 +
