Oldal 14 [14]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA leselkedő veszélyt. Az eredeti két változat címe Die Leiden des jungen Werthers (1774) és Die Leiden des jungen Werther (1787) csupán a személynév birtokragjának megváltoztatásában különbözik. A fordítások során a főhős neve az egyes korok ortográfiai szokásának megfelelően változott. A birtokos szerkezetű cím birtokát (Leiden) azonban többféleképpen fordították: gyötrelmei, keservei, szenvedései — Szabó Lőrinc nemes egyszerűséggel kikerülte a kényes címet, és értelmezte a művet: Werther szerelme és halála. De mit is jelent valójában az eredeti cím, és mennyiben hordozza a mű jelentését? A német leiden főnévi igenév, melyből a Leiden főnév származik, a mai nyelvhasználatban szenvedést (passio) jelent (dulden, ertragen, Schmerz, Kummer empfinden stb.), ám eredetileg az utazásra, a helyváltoztatásra vonatkozott, és etimológiai szempontból semmi köze a Leid (szenvedés) főnévhez, bár az idők során jelentése igazodott hozzá, sőt a 17. században ebből képezték tovább a Leidenschaft (szenvedély) főnevet a francia passion helyettesítésére. A szó , megy", , utazik" jelentése a középkor során bővült egyfajta passióvá, amikor is az ember életét , átmeneti útként" értelmezték e földi siralomvölgyön át." A Grimm-szótár szerint a távoli idegenbe vivő, főképp hajón megtett út okozta rosszullét, tűrés és ezzel kapcsolatban a honvágy érzése alakította a jelentést." A jelentésmódosulás eredete az évszázadok során elhomályosult, de joggal feltételezhetjük, hogy Goethe művében még szervesen összefonódik az eredeti jelentés a későbbiekkel, mivel — mint látni fogjuk — a mű alapmotívumát az , utazás" (Reise) képezi, és az utazás mint állandó helyváltoztatás és vágyakozás az úgynevezett német Innerlichkeit problematikájára utal. , Attól tartok, a lehetetlenség fűti annyira a vágyát, a lehetetlenség, hogy a magáévá tegyen" — veti Lotte Werther szemére a regény második részében, és ezzel rámutat a hős szenvedéseinek valódi okára. Ennek a gondolatnak a tisztázásához először is bemutatjuk a mű szerkezeti tagolódását, majd különböző idősíkjait. A regény két nagy részből áll: az első és a második könyvből, és e két könyv az alapvető motivikus ismétlődéseket tekintve — mint például , boldogság", ,gyönyör", , teljesség érzése", , élet és bezártság", illetve , boldogtalanság", , hiányérzet", s halál és szabadság" — ellentétes korreszpondenciában áll egymással. 3 Vö. Der große Duden 7, Etymologie. Herkunftswörterbuch der deutschen Sprache. 2. völlig neu bearb. und erweit. Mannheim-Wien-Zürich, 1989. * Vö. Jacob Grimm - Wilhelm Grimm (Hg.): Deutsches Wörterbuch, Leipzig, S. Hirzel, 1854-1971. 5 Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála, ford. Szabó Lőrinc, in Györffy Miklós (szerk.): Goethe: Szépprézai miivek, Budapest, Eurépa, 1983, 7-131, itt 109. «126
