OCR
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"? Egy belső hang - ha tetszik, nevezd lelkiismeretnek —, amelynek szavára hallgatok, azt kérdezte tőlem még kora ifjúságomban: , Minek köszönhetik a matematikusok nagy eredményeiket?" Semmi másnak — feleltem neki -, mint annak, hogy a gondolkodás tisztaságát illetően olyan magas követelményeket állítottak maguk elé, mint senki azelőtt, hogy megalkuvás nélkül törekedtek az igazságra, és következetesen tartották magukat ahhoz, hogy csak a világos és minden kétértelműségtől mentes fogalmakban való gondolkodás vezethet valódi eredményre. Azt mondta erre nekem ez a hang: , Miért hiszed, Szókratész, hogy ez a módszer, amellyel a matematikusok a számokat és formákat vizsgálják, csak erre használható? Miért nem próbálod az embereket rábírni, hogy ugyanolyan igényesek legyenek gondolkodásmódjukkal szemben, bármiről is gondolkodnak, a mindennapi életben meg a közéletben, mint a matematikusok a maguk területén?" Én meg is próbáltam ezt, megmutattam az embereknek — emlékezhetsz rá te is, hogy a Protagorasszal folytatott beszélgetés során is ezt tettem —, hogy azok, akik bölcsnek tartják magukat, milyen tudatlanok és mennyire ingatag alapon áll minden érvelésük, hiszen olyan fogalmakból indulnak ki, amelyeket — ellentétben a matematikusokkal — nem tisztáztak egyértelműen. Ezzel azonban csak anynyit értem el, hogy mindenkit magamra haragítottam. Mindenki számára, aki tunyán megelégszik a homályos fogalmakkal és lusta a gondolkodásra — és sajnos, ezek sokan vannak -, én vagyok az élő szemrehányás. Márpedig az emberek nem szeretik azt, aki állandóan azokra a hibáikra figyelmezteti vagy akár csak emlékezteti őket, amelyeken nem tudnak vagy nem akarnak változtatni. Egy szép napon összefognak ellenem és elpusztítanak, de addig is folytatom tovább, amit elkezdtem. Ie azonban menj I heodóroszhoz! 198