Oldal 163 [163]
OCR
Hivatásetikai alapelvek alkalmazása készség a felelősségvállalásra, kezdeményezés; tanulás, állandó továbbképzés; javításra, haladásra való készség; szolgálatért a felektől jutalmat vagy bármilyen egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el; tilos a hivatali tevékenység önkényes abbahagyása vagy a többiekkel egyetértésben való beszüntetése, vagyis a sztrájk; erkölcsös élet, rendezett anyagi helyzet, káros szenvedélyektől, valamint közbotrányokozástól való tartózkodás; a közszolgálat tekintélyének megóvása, illetve nem szabad tűrni, hogy a vele közös háztartásban élő családtagja köztisztességbe ütköző magatartást tanúsítson.? Koi Gyula megfogalmazásában ,a közszolgálati etika a közjog alá tartozó szervezetek etikajat jelenti”."° Látható, hogy a közszolgálati hivatásetikának kiforrott szakirodalma van, ugyanakkor a hivatásetika és annak szabályozása számos más foglalkozási ágban is jelen van. Így beszélhetünk még többek között orvosi hivatásetikáról, ügyvédi hivatásetikáról, bírói hivatásetikáról, ügyészi hivatásetikáról, valamint a munkajogi jogviszonyok esetében kialakított hivatásetikáról. Jelen tanulmány ezeknek a foglalkozási ágaknak az esetében irányadó hivatásetikai alapelveket kívánja röviden bemutatni. A hivatásetikai kódexek létjogosultsága az, hogy a különböző hivatásrendek (pl.: orvosok, ügyvédek, közjegyzők, bírák, ügyészek, kormánytisztviselők, munkavállalók) sajátosságaihoz igazodva az etikai elveket, előírásokat, valamint szabályokat összegyűjtsék. A jogszabályokon túlmutató etikai követelmények fontos elemét képezik az integritásnak (lefektetett elveknek, értékeknek való megfelelés). A kódexek egy része csak elveket rögzít (etikai kódex, Code of Ethics), míg más része magatartási szabályokat, eljárást is (magatartási kódex, Code of Conduct). Álláspontom szerint a hivatásetikai alapelvek normatív rögzítése mint elvárás indokolt lehet, ha egységes és követendő magatartást akarunk érvényesíteni egy adott hivatásrend tekintetében. Az etikai-magatartási szabályok konkrét meghatározása etikai kódexek révén valósulhat meg. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni azt, hogy önmagában az etikai kódex nem elegendő, ha az egyének a belső meggyőződésük szerint nem tudnak az abban foglaltakkal azonosulni, nem érzékelik annak meghatározó jelentőségét. Azt is ki kell emelnem, hogy álláspontom szerint a hivatásetikai kódexek képesek szabályozni azokat a kérdéseket is, amelyekre a jogalkotás nem tud kitérni, ugyanakkor fontos szempontokat rögzítenek az adott foglalkozási ág tekintetében. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy bár fontos iránymutatást adnak az adott foglalkozási ágban dolgozók számára, mégsem tudnak normatív erővel bírni, kikényszeríthetőségük korlátozott. Ez leginkább abban az esetben okozhat problémát, ha esetleg nincs összhangban a hivatásetikai ° Hencz Aurél: i. m. (1993) 19. 4 Koi Gyula: Töprengés a közszolgálati etika és a közszolgálati etikai kódex aktuális problémáin. Magyar Közigazgatás, 2002, 52. évf., 12. sz., 725. 161
