Oldal 162 [162]
OCR
HOMICSKÓ ÁRPÁD OLIVÉR erkölcsi alapelveket általában a politikai életre vonatkoztatja. Általánosan elmondható, hogy a morális alapelvek meghatározzák (a) azokat a jogokat és kötelességeket, melyeket az egyénnek tiszteletben kell tartania, amikor mások vagy a társadalom jólétét érintő kérdésekben jár el, másfelől pedig (b) azokat a feltételeket, amelyeket minden kollektív gyakorlatnak, illetve politikának ki kell elégítenie, amennyiben az előbbihez hasonlóan az egyének és a társadalom jólétét érintik. Az erkölcsi alapelvek önzetlenséget tételeznek fel." Ugyanezt a problematikát Hencz Aurél úgy fogalmazza meg, hogy ,a közigazgatási etika a közigazgatási tevékenységi körbe vágó, gyakran jogszabályokban tükröződő, máskor csak a gyakorlatban kialakult erkölcsi szabályok összessége". Mártonffy szerint pedig , a köztisztviselői etika a közigazgatási munkának szociális tartalommal való megtöltése, a köztisztviselőnek a közönséghez való viszonya", és az egész magyar közszolgálati jog bizonyos alapelvekre vezethető vissza, amely alapelvek a közszolgálati jog minden részére érvényesek. Mártonffy szerint a közszolgálat erkölcsi tartalmú. A jog tartalmát minden vonatkozásban erkölcsi elem tölti ki. E megállapítás pedig szerinte hangsúlyozottabb a közszolgálati jogban annak természeténél és lényegénél fogva, mint bármely más jogterületen. Szerinte a közszolgálati jog az etikai maximumot jelenti. Kimondja, hogy a köztisztviselők kötelessége a hűség az államfő és általában az állam iránt, a tisztességes életmód, a szolgálati teendők lelkiismeretes ellátása, a hivatali titok megőrzése, az udvarias bánásmód a felekkel szemben, a megfelelő viselkedés feletteseivel és beosztottaival szemben, a szolgálati székhelyen lakás kötelezettsége, valamint a szolgálati engedelmesség." Magyary Zoltán szerint: , A közigazgatás jósága a tisztviselőkön fordul meg. Minden szervezeti és eljárási reform értéke attól függ, mennyit érnek a tisztviselők." Magyary szerint a közhivatalnok fontosabb kötelességei a következők: a szolgálati teendők gyors és pontos ellátása; a lakossággal való szorosabb kapcsolat ápolása végett a hivatali székhelyen való lakás; a közhivatalnoknak más állása nem lehet, mellékfoglalkozást csak elöljárója engedélyével folytathat; tiltott egyesületnek tagja nem lehet; hűség a haza és az államfő iránt; igazmondás a főnökkel, a beosztottakkal és kollégákkal, valamint a felekkel szemben; a hivatali titok megőrzése; megfelelő viselkedés az elöljáróságokkal, a beosztottakkal, valamint az intézmény dolgozóival szemben; udvarias bánásmód a felekkel szemben; önállóság, 4 Uo. > Hencz Aurél: Törekvések a közszolgálati etika kialakítására, 1-II. MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Budapest, 1987, I. kötet, 9. Lóczy Péter: A közszolgálati etikai rendszer kialakításának normatív és intézményi feltételei. Új Magyar Közigazgatás, 2009, 2. évf., 2. sz. ” Hencz Aurel: Gondolatok a közszolgälati pragmatikäröl és etikáról (1867—1944). Magyar Közigazgatás, 1993, 43. évf., 1. sz., 20. Dudás Ferenc: Gondolatok a közszolgálati etikáról, I. Magyar közigazgatás, 1999, 49. évf., 8. sz., 422. 160
