Oldal 137 [137]
OCR
A normatív etika három irányzatáról magáért az illető dologért elhatározott szándékból cselekszik, és (3) állhatatos, megingathatatlan lelkülettel teszi ezt. A helyzet némiképp hasonló a mesterségek (zecné) elsajátításának módjához: az erényes jellem, csakúgy, mint a mesterségekben való jártasság, egy komplex, gyakorlatban történő tanulási folyamat eredményeképp alakul ki. Ahhoz, hogy valaki ténylegesen elsajátítson egy mesterséget, nem elég szolgaian utánoznia tanítóját, de tisztában kell lennie azzal is, hogy pontosan mit és miért tesz. Az igazi zongorista nem az, aki mechanikusan lemásolja egy nagy zongoraművész összes manírját, hanem aki olyan energiával, ötletességgel és tudatossággal képes játszani, mint példaképe." Az erényes cselekvés mögötti szándékkal (pontosabban a cselekvéshez kapcsolódó mentális diszpozícióval) kapcsolatban szintén alkalmazhatjuk a mesterségekkel kapcsolatos analógiát." Egy hivatás , valódi" mestere nem lehet közömbös aziránt, amit tesz: belső indíttatásnál fogva gyakorolja az adott tevékenységet, azért, mert örömét leli benne, és mert valamilyen belső (intrinsic) értéket vél felfedezni az adott gyakorlatban. MacIntyre megkülönböztetése szerint a gyakorlati tevékenységekhez , belső? és , külső" értékek kapcsolódhatnak." Lehetséges, hogy egyes sakkozók csak külső, kontingens javak elérésének (pl. pénz, társadalmi megbecsülés) céljából sakkoznak, de »Sakkmesterré” csak az välhat, aki a sakkot a játék által nyújtott belső értékek (pl. stratégiai gondolkodás) miatt űzi. Hasonlóképp, az erényes cselekedetek mögött is valamilyen belső motivációnak kell állnia. A nagylelkű embernek azért nem esik nehezére az adakozás, mert — kicsit közhelyesen — magának az ,adakozásnak a kedvéért ad". Ezzel szemben a gyermek, aki csak külső hatásra (például szülői parancsra) osztja meg zsebpénzét a testvérével, nem rendelkezik a nagylelkűség erényével." Arisztotelész különbséget tesz erkölcsi és észbeli erények között. Míg az észbeli erények a helyes gondolkodásra való képességet jelentik és tanulás útján fejleszthetőek, ? az erkölcsi erények az előbbiekben leírtak szerint, gya#1 . Annas 2011, 17. Természetesen nem minden mesterségre jellemző olyan fokú tudatosság, mint Annas példája szerint a zongoraművészetre. Az olyan fizikai jellegű tevékenységek, mint például a futás, úszás vagy távolugrás esetében a tudatosság háttérbe szorul, de az áramlatélmény (lehetősége) változatlanul megvan. Ezekben az esetekben az erények és a mesterségek közötti analógia nem alkalmazható. Uo. 19. Annas itt is megjegyzi, hogy a mesterségekkel kapcsolatos analógia csak bizonyos mesterségek esetén működik. A megfelelő érzelmi hangoltságnak nincsen különösebb jelentősége az olyan mesterségek esetében, amelyek egy produktum előállítására irányulnak (pl. fazekasság vagy hajóépítés). Uo. 66. 83 MacIntyre 1981, 188. Természetesen egy ilyen, , kívülről motivált" cselekedet hozzájárul egy erényes (nagylelkű) lelki alkat kialakulásához. Az öt legfontosabb észbeli erény a tudomány (episztémé), a mesterség (techné), az okossäg (phronesis), az ész (nous) és a bölcsesség (sopbia). Az etikában az okosságnak, vagyis a helyes megfontolás képességének van kiemelt jelentősége. 135
