Page 131 [131]
OCR
A normatív etika három irányzatáról hetőségét, álláspontja szerint az erkölcsi konfliktusok pusztán látszólagosak, a gyakorlati ész alapelveinek hibás alkalmazásából fakadnak." A Kanttal szembeni alternatív magyarázat itt is a deontológia , abszolút" jellegének feladásával jár." William David Ross (1877-1971) különbséget tesz ún. prima facie (első látásra elfogadható) és aktuális kötelezettségek között." A kötelezettségeinket absztrakt módon meghatározó prima facie kötelezettségek konfliktusba kerülhetnek egymással. Ilyen konfliktus esetén a tanúsítandó magatartást az aktuális (tényleges) kötelezettség fogja meghatározni, amely a prima facie kötelezettségek , eredőjeként", azok egymással szembeni mérlegelésének eredményeképp áll elő. A prima facie kötelezettségek nem abszolút jellegűek, és bár mindig figyelembe kell venni, de nem minden esetben kell betartani azokat döntéseink meghozatalakor. A kötelességetikák kategorikus jellegükből fakadó szigorát ellensúlyozza az a tény, hogy míg a konzekvencialista elméletek mindig egyetlen cselekvést tekintenek erkölcsileg helyesnek (azt, amelyik a lehető legjobb következményekkel jár), addig a kötelességetikák szerint több helyes cselekvés is lehetséges egy adott szituációban (minden olyan cselekvés helyes lesz, ami nem ütközik erkölcsi szabályba)."" A konzekvencialisták szerint az egyetlen erkölcsileg helyes döntés egyben kötelező is, míg a kötelességetika helyet hagy az „erkölcsi tülbuzgösäg” (moral supererogation) szamära, amennyiben elismeri, hogy lehetnek olyan erkölcsi szempontból helyes tettek, amelyek ugyan nem kötelezők, de dicséretet érdemelnek." Szintén ellensúlyozza a kötelességetikai , szigort", hogy a kategorikus erkölcsi szabályok legtöbbször kategorikus tilalmakként kerülnek megfogalmazásra, vagyis az erkölcsös cselekvéshez elegendő ezeknek a tilalmaknak a megszegésétől tartózkodni." Egyértelmünek látszik például, hogy a ,ne hazudj!" szabály által keletkeztetett , negatív kötelezettség" nem azonos az igazmondás , pozitív kôtelezettségével”: az igazság elhallgatása nem sérti a , ne hazudj!" szabályt, ezért adott esetben az igazmondás mellett ez is erkölcsileg megengedhető lehet." Bár legtöbbször tilalmakat írnak elő, egy jól működő kötelességetikai rendszer valószínűleg elképzelhetetlen tevőleges magatartást előíró kötelezettségek nélkül." Ennek megfelelően Kant sem zárja ki a pozitív kötelezettségeket saját etikai 5 McCarty 1991, 67. 54 Kovacs József Ross elméletét éppen ezért ún. kvázi-deontológiai elméletnek tekinti. Kovács 2006, 55. 5 Uo. 56 Uo. 47. 57 Alexander — Moore 2021. 58 Kovacs 2006, 46. ” Uo. 60 Vudanin 2014, 595. 129
