Seite 126 [126]
OCR
SZERLETICS ANTAL következményeket maximalizálni." Az tn. cselekvésemleges (agent-neutral) elméletek nem tesznek különbséget a cselekvőre és a többi személyre vonatkozó jó következmények között. A cselekvés-utilitarizmus például minden ember (egyes változataiban minden érző lény) hasznosságát figyelembe veszi a haszonelvű kalkuláció során, és az , aggregált" vagy ,össztársadalmi" haszon maximalizálását követeli meg. Az ún. cselekvőre fókuszáló (agenf-focused) elméletek ezzel szemben , relatív" jellegűek, mert ugyanazt a következményt eltérően veszik figyelembe a cselekvő személyétől függően. Az etikai egoizmus álláspontja szerint például a helyes cselekvés az, ami a cselekvő számára biztosítja a lehető legjobb következményeket. Bentham és Mill haszonelvűsége Bentham a klasszikus haszonelvűség (idegen szóval utilitarizmus, a latin wilitas szóból) legismertebb képviselője. A , jó" következmények meghatározásának alapjául Bentham azon előfeltevése szolgál, hogy , a természet az emberi nemet két szuverén úr — a fájdalom és az élvezet — kormányzata alá helyezte". A fájdalom és az élvezet határozza meg azt, hogy az emberek mit fognak tenni és azt is, hogy mit £e// tenniük, ?? tehát Bentham a hedonizmus két formáját, az ún. pszichológiai és etikai hedonizmust is elfogadja.? A pszichológiai hedonizmus szerint minden emberi cselekedetet a fájdalom elkerülésének és az élvezet megszerzésének vágya motivál, vagyis ez a , biológiai" törvényszerűség az emberi cselekedetek magyarázatául szolgál. A normatív jellegű etikai hedonizmus alaptétele, hogy az embereknek úgy £e// cselekedniük, vagyis azok a helyes cselekedetek, amelyek a közösség egészének szempontjából több élvezettel járnak, mint fájdalommal. Így azonban egy (inkább csak látszólagos) ellentmondás merül fel Bentham etikai és pszichológiai hedonizmusával kapcsolatban: a kérdés az, hogy mivel magyarázható az egyénnek a közösség jólétének növelésére irányuló etikai kötelezettsége, amikor alapvető pszichológiai jellemvonásuk szerint az emberek mindig saját jólétük növelésére törekszenek. A , jó" következmény fogalma tehát Benthamnél egy leegyszerűsítő, öröm és fájdalom összegzésére alapuló értelmezést kap. Az élvezetek kalkulusának (felicific calculus) nevezett eljárás egyrészt azt feltételezi, hogy minden élvezet 5 Kovács 2006, 59. 9 Egyes nézetek szerint egy etikai elmélet csak akkor tekinthető konzekvencialistának, ha az cselekvösemleges (agent-neutral). Sinnott-Armstrong 2021. 21 "Bentham 1977, 680. 2 Uo. 3 Crimmins 2017. 24° Sprigge 1999, 302. 124
