Oldal 118 [118]
OCR
BIRHER NÁNDOR Ebből fakadóan az erkölcsöt a , patológiás" fogalmával illeti, továbbá kizárólag a problémás helyzetekben tartja alkalmazhatónak." Természetesen ez a nagyon egyoldalú és szűk erkölcsfogalom az erkölcs társadalmi hasznosságát is megkérdőjelezi. A társadalmi alrendszerek ugyanis a saját bináris kódjaik szerint működnek, amelyekbe nem fér bele az erkölcs jó/rossz transzcendens kódja.? Luhmann alrendszereit (funkciós rendszereit), amelyek kijelölik a társadalmi funkciókat, szerepeket, és amelyek kommunikációja zárt, , funkcionálisan kiváltságos", a Reese-Schafer-féle táblázat foglalja össze. Eszerint a gazdaság funkcionális rendszere a birtokolni / nem birtokolni kód mentén a pénz és a tulajdon médiumain keresztül működik. Egyszerűbben: a gazdaság működéséhez nem kell semmi nagyobb igazság, mint pl. hogy van nyereség (birtokolni) vagy nincs (nem birtokolni). Mindez ráadásul jól mérhető is, azaz a pénz és a tulajdon kategóriái egyértelműek és jól számszerűsíthetők. Ugyanez vonatkozik a politikára is, ahol a kormányozni / ellenzékben lenni bináris kód mentén működik a gondolkodás, a mérhetőség kritériuma pedig a hatalom gyakorlásának a mértéke. A jogban a jogos/jogtalan a kód (akkor is, ha néha tévesen igazságos/igazságtalannak is nevezik), a médium pedig a jognak való megfelelés. Mindez legfeljebb valami , eljárási igazságosságot" jelenthet csak. További alrendszerek Luhmannál a tudomány, a nevelés és a vallás. Mindegyik a maga zárt kódja szerint működik, anélkül hogy lenne egy, az egész társadalmat átfogó, egyetemes értékrendszer. Az erkölcs Luhmann értelmezésében a társadalmi alrendszerekben szerepét vesztett személy diszfunkciója, elsősorban azért, mert az erkölcs jelensé5 „Ich verstehe unter Moral eine besondere Art von Kommunikation, die Hinweise auf Achtung und Mißachtung mitführt. Dabei geht es nicht um gute oder schlechte Leistungen in spezifischen Hinsichten, und etwa als Astronaut, Musiker, Forscher oder Fußballspieler, sondern um die ganze Person soweit sie als Teilnehhmer an Kommunikation geschätzt wird. Achtung und Mißachtung wird typisch nur unter besonderen Bedingungen zuerkannt. Moral ist die jeweils gebrauchsfähige Gesamtheit solcher Bedingungen. Sie wird keineswegs laufend eingesetzt, sondern hat etwas leicht Pathologisches an sich. [...] Der Bereich der Moral wird hiermit empirisch eingegrenzt und nicht etwa als Anwendungsbereich bestimmter Normen oder Regeln oder Werte definiert.” Luhmann, Niklas: Paradigm lost: Über die ethische Reflexion der Moral. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1990, 25. „Vor allem muß zugestanden werden, daß keines der Funktionsysteme durch Moral in das Gesellschaftssystem eingebunden werden kann. Die Funktionssysteme verdanken ihre Autonomie einer jeweils verschiedenen Funktion, aber auch einer je besonderen binären Codierung [...] In keinem dieser Fälle können die beiden Werte dieser Code mit den beiden Werten des Moralcodes kongruent gesetzt werden [...] Also muß eine in Funktionssysteme differenzierte Gesellschaft auf die moralische Integration verzichten.” Luhmann i. m. 28. Anzenbacher, A.: Kereszteny tarsadalometika. Szent István Társulat, Budapest, 2001, 104. 20 21 116
