Oldal 117 [117]
OCR
Az ember és a normák Az értelem a maga számára virtuális világokat konstruál, mindeközben a nyugati ember természetes reprodukciós képessége csökken," a nyugati mintájú társadalmi rendszerek a jelen formájukban fenntarthatatlannak tűnnek. Elengedhetetlen az igazságosság és az erkölcs eredeti fogalmaihoz való viszszatérés. A jogalkotó szerepe, hogy a társadalom fennmaradása érdekében a visszatérés szükségességét mérlegelje és adott esetben a saját eszközeivel is szorgalmazza. Alapvető értékek és védelmük napjaink logikájában Az aktuális trendek szerint — amelyeket leginkább még mindig a neomarxista, materialista 68-as generáció határoz meg — az emberi jogok alkotmányos védelme bizonyos értelemben (akár a , jurisztokraták" segítségével) átveszi az erkölcs szerepét a modern (nyugati) társadalmakban. Az átalakulás útjáról részletesen olvashatunk a , Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban"" című írásban. A tanulmány értéke, hogy részletesen bemutatja, a rendszerelméletek hogyan redukálták az erkölcs fogalmát." A szerző rögtön Habermasszal kezdi, aki az erkölcsöt leginkább valamiféle szimbólumrendszernek kezeli, amit a jog jelentősen meghalad azzal, hogy a nyelvi szimbólumokon túli cselekvési rendszer is." Egyértelmű, hogy ez a definíció az erkölcsöt képtelen a maga teljességében, erkölcsi aprioriként felfogni, továbbá nem veszi figyelembe az ethosz/éthosz különbséget, az erkölcs közösségi és egyéni vonatkozásainak szoros összefüggését. Luhmann definíciója szintén igyekszik az erkölcs kérdését kiszorítani a társadalom, ill. a jog értelmezési tartományából. Az erkölcs ugyanis véleménye szerint nem lehet alkotóeleme egyetlen társadalmi alrendszernek sem. Birher Nándor: Az igazságosság és a túlélés kérdéseiről. In Sántáné Szakály Zsuzsanna (szerk.): Jog, erkölcs, etika. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017, 9—22. 5 Pokol Béla: 4 jurisztokratikus állam. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2017. Pokol Béla: Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban. In Jogelméleti Szemle, 2005 (3), http://jesz.ajk.elte.hu/pokol23.html. „A kulturális és a tudományos szférában hegemón pozíciókat szerzett globális csoportok befolyásának (alapítványainak, ösztöndíjrendszereinek stb.) a számlájára is írható azoknak az etikaelméleteknek és morálfilozófiáknak a széleskörű terjesztése, melyek mint ósdi maradványt vetik el a nemzeti társadalmak konvencionális erkölcsét, illetve ennek általános értékeit és normatív támpontjait, és ezek helyett az absztrakt emberjogi eszmék globális szinten kialakított kódexeit állítják be mérvadónak." Pokol i. m. ,:..A poszttradicionális morál csak kulturális tudást jelent, míg a jog ezen túl még az intézményes síkon is kötelező erővel rendelkezik. A jog nemcsak szimbólumrendszer, hanem ezen túl még cselekvési rendszert is jelent." (Habermas, Jürgen: Faktizitát und Geltung. Beiträge zur Diskurstheorie des Rechts und des demokratischen Rechtsstaats. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1992, 137.) 115
