Oldal 106 [106]
OCR
SZMODIS JENŐ is, ha az erkölcstelen szabály és az egész jogrend pozitív értelemben létező, érvényes is marad; 3. annak ellenére, hogy a jog funkciója a társadalmi rend fenntartása, maga a társadalom és a társadalmi rend jog nélkül, a jog előzt is kialakult és létezett már." E körülmények kellő óvatosságra kell hogy intsenek a jog hatalmát és erejét illetően. Amiként az ösztöneit és belső késztetéseit elnyomó, túlzottan céltudatos és racionális embert óhatatlanul érik utol a neurózisok és a lelki zavarok, éppígy zavarokhoz és kiszámíthatatlan kimenetelű feszültségekhez vezet, ha egy olyan jogrend túlzott hatalma alakul ki, amely a társadalom természetes szerveződésének elveivel ellenkezik. A gyakorló jogászt általában kielégítheti annak tudása, hogy mi a pozitív jog, s hogy azt nagyjából miként ismerheti fel. A jogfilozófusnak azonban célszerű aziránt is érdeklődnie, hogy a ¢artés és hatékonyan működő jogrendnek mik az ember természetében rejlő előfeltételei és korlátai. Nem árt egyúttal szem előtt tartani azt is, hogy amiként az ember bizonyos humánetológiai vonásai, mint például a szabálykövetés és az indoktrinálhatóság, éppenséggel lehetővé teszik az emberellenes jogrendszerek kiépítését és érvényes létét, ugyanúgy az ember más humánetológiai tulajdonságai, többek között a szociábilitásban rejlő részvét, a tulajdon iránti vágy, a szabálykövetéssel igencsak összefüggő szabálykereső hajlam, a gondolkodás előfeltételét jelentő konstrukciós készség e jogrendszerek erodálásának irányába kezdenek munkálni. Az igazságtalan jog kritikája az elmúlt századokban leginkább az erkölcsi szempont középpontba helyezésével valósult meg. Végeláthatatlan irodalma alakult így ki a jog és az erkölcs kapcsolatát vizsgáló kutatásoknak. A jog vizsgálata során igencsak időszerűnek és ígéretesnek tűnik tehát a jog és az erkölcs közös eredetét ado jelenségvilagot, az ember humdnetolégiai sajdtossdgait is figyelembe vennünk. Felhasznált irodalom Adler, Alfred 1996: Eletiink értelme. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. Archer, John 1992: Ethology and Human Development. Barnes and Noble Books, Hemel Hempstead, Harvester Wheatsheaf. Austin, John 1879: Lectures on Jurisprudence. 1. John Murray, London. Austin, John 1966: Lectures on Jurisprudence. Thoemmes Press, Bristol. Babits Mihály 1993: A legnagyobb magyar. In Keresztül-kasul az eletemen. Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest. az erkölcsi minimum elveibe való ütközés erodálja a jogrendszert — összefügg azzal a már említett körülménnyel, hogy a jogot kompromisszumos társadalmi szabályozó voltából adódóan eleve egyfajta minimalista tendencia jellemzi. 9 Ellickson 1991. 104
