Page 102 [102]
OCR
SZMODIS JENŐ dorf a természetjogot isteni eredetűnek tekinti, annak felfedésében mégsem a kinyilatkoztatást, hanem az észt véli alapvető fontosságúnak. Pufendorf jelentősége a társadalmi szerződés elméletek vonatkozásában leginkább talán az (bár kortársaitól eltérően nála a társadalmi szerződés eszméje nem volt hangsúlyos elem), hogy Grotius gondolatait továbbfejtve nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy az önzéstől sem mentes ember még természetes állapotában is készségez mutat közösségek szervezésére. Így aztán Rousseau a társadalmi szerződést olyanként fogja fel, ami hallgatólagosan jött létre az emberek között." Ö már távolodni látszik a racionalizmus eszméitől, és a romantika nagy századának előlegezéseként különös jelentőséget tulajdonít az érzelmeknek és a szívnek. Valamennyi társadalmi szerződés elmélet — és ez alól teljesen még Grotiusé sem kivétel — abból a feltételezésből indul ki, hogy akár a formális, akár pedig a hallgatólagos szerződést egyének hozzák létre. A humánetológia megállapításai szerint a társadalmak megszerveződése alapvetően ösztönök és hajlamok mentén történik. A hajlamok és az ösztönök azonban elsősorban a fajt jellemzik, és csupán másodsorban az egyént. A parancselméletek a jogot többnyire olyan hatalom parancsaként értelmezik, amely szokásszerűen nem engedelmeskedik más hasonló személynek." Ezek az elméletek a jog fogalma és természete tekintetében a Mazalom és az engedelmeskedés kategóriáinak ugyan nagy jelentőséget tulajdonítottak, azonban meglehetős homályban tartották mind a /azalom eredetét és természetét, mind pedig az engedelmeskedés okát. A parancselméletek így óhatatlanul azt sugallták, hogy a jog merőben Jazalmi jelenség, és hogy a parancsot leginkább a hatalom által kilátásba helyezett és fizikailag is megvalósítható szankció emeli joggá. E felfogásnak azonban igencsak ellentmond az ember ösztönös utánzási és szabálykövetési készsége, valamint az a körülmény, hogy az embernek még azokban a helyzetekben is igen alacsony szintű a parancsmegtagadási készsége, amelyekben pedig a parancsmegtagadás esetére semminemű hátrányos következmény nem fenyeget." A hatalom természetének és eredetének tisztäzäsakor nem tekinthetünk tehät el az engedelmeskedök tulajdonságaitól és késztetéseitől. Az ösztönös szabälykövetesi keszseg és az altruizmus, valamint a szubmisszió igen kérdésessé teszi, hogy a lefektetett szabálynak való engedelmesség csupán akkor következik be, ha azt kifejezetten hatalmi parancs formájában adták ki. A humánetológiai aspektus az ún. elismerési elméleteket is tovább finomítja a természetes rangsor jelenségével, egyúttal megvilágítja az elismerés evolúciós, nem tudatos természetét. Am a humánetológia számos megállapítása jelent6s kôvetkezményekkel jâr a jogpozitivizmusra nézve is. À jogpozitivizmus #8 Rousseau 1978. 8 Austin 1966. °° Ld. a Milgram-féle kisérletet (Milgram 1974). 100
