Page 85 [85]
OCR
Az erkölcs néhány jogi, filozófiai és etológiai aspektusáról ni az úttörő szerepet vállaló Margaret Gruter! munkásságáról, illetve nagyra kell értékelnünk az általa alapított Gruter Institute interdiszciplináris kutató, szervező és koordináló tevékenységét éppúgy, mint az olyan, az egyes tételes jogi jogtudományokban is jelentős eredményeket létrehozó tudós tanárok bátor csatlakozását egy meglehetősen új tudományterülethez, mint például a civiljogban is maradandöt alkotö Wolfgang Fikentscheret.° A humänetológia elmúlt évtizedekben bekövetkezett eredményei nagy magyarázóerővel rendelkeznek az emberi £ulzúra és társadalom szerveződésének megannyi vonatkozásában, így megítélésünk szerint ezek az eredmények immár nem hagyhatók figyelmen kívül a jogelmélet művelése során sem. A hagyományos nyugati jogfilozófia aligha csupán a módszereket illetően állított fel a maga számára bizonyos korlátokat, hanem igen gyakran még a tárgyát illetően is egyfajta ,provincializmust" tett gyakorlattá." Amikor a jogfilozófia különböző áramlatainak képviselői a jog természetéhez és működéséhez igyekeznek közel férkőzni, a legtöbbször — kimondva vagy kimondatlanul - általában a római jogi alapú nyugati jogrendszerek jelenségéből, valamint az azokhoz évszázadok alatt hozzákapcsolódott nyugati jog filozofiai eszmékből indulnak ki, akár cáfolni, akár megerősíteni, akár pedig megújítani igyekeznek azokat." E kutatások során azonban a legritkább esetben történik arra való kifejezett utalás, hogy az egyes vizsgálódások elsősorban a nyugati jogeszmére irányulnak illetve, hogy az euroatlanti kultúrkör jogi életére vonatkoznak. utóbbi, nem kevésbé jelentős szerzők hibája előbbiek bizonyos mellőzése. Sokkal inkább a képzési rend struktúrájából és (sok szempontból helyes) alapvető konzervativizmusából adódik az indokolt érdeklődés hiánya. A jog biológiai, evolúciós, tehát valóban természeti alapú kutatásával összefüggésben Margaret Gruter és Wolfgang Fikentscher mellett — csupán példálózó jelleggel — többek között Kingsley R Browne, Donald Elliot, Michael McGuire, Manfred Rehbinder, Mark Grady, Owen D. Jones, John Monahan, Terrence Chrovat, Timothy H. Goldsmith nevét sziikséges megemliteni. 4 Gruter — Bohannan 1983; Gruter — Masters 1998; Gruter 1991. 5 Finkentscher —- McGuire 1994; Finkentscher 2009. Kivéve természetesen az olyan — az euroatlanti kultúrkörön, illetve annak beidegződésein túltekintő — kutatásokat és irányzatokat, mint Max Weber jogszociológiáját, Bronislaw Malinowski, Karl Lewellyn, Leopold Pospisil &s követőik antropológiai ihletésű munkáit, a szabadjogi iskolát és mindazokat a jelentős vagy a tudomány főáramának partjainál rekedt megközelítéseket és munkákat is, amelyek a jog megértése során kellő hangsúlyt helyeztek a jog kulturális és mélyen az ember természetében rejlő meghatározottsägära. 7 Uditö vältozäst jelentett ebböla szempontböl a XIX. század második felétől, a XIX-XX. szäzad fordulöjätöl kibontakozó komparatisztika megjelenése, amely azonban nem tudatosította eléggé a jurisprudencia művelőiben kutatási tárgyuk (nyugati jog) és jellemző megközelítési módszerük (fogalmi-analitikus megközelites) korlätossägät. A kezdetekböl Id. Kohler 1885; a nagy dsszegzések idejébél ld. Zweigert - Kotz 1971; David, René: 4 jelenkor nagy jogrendszerei. Összehasonlító jog. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977; elmélettôrténeti âttekintésként Id. Péteri 2007, 509-526. 83
