Oldal 80 [80]
OCR
TURGONYI ZOLTÁN garantált. Arra nem gondol, hogy e nyugdíj csak akkor fog érni valamit, ha idős korában lesz kellő számú aktív népesség, amelytől árukat és szolgáltatásokat vásárolhat érte, hogy tehát a népesség fizikai újratermeléséből is ki kellene vennie a részét. A családot így szinte feleslegesnek találja, sőt mind gyakrabban kifejezetten akadálynak, tehernek, amely gátolja őt abban, hogy a fogyasztói társadalom által kínált mind változatosabb időtöltéseket élvezhesse. Ekkor válik tömegek számára lehetségessé, hogy , rácsodálkozzanak" a hagyományos nemi erkölcs és az aranyszabály/kárelv közötti ellentmondásra, ,észrevegyék", hogy az eddig bűnnek tartott szexuális magatartások többsége , valójában senkinek sem árt", és tőlük telhetően igyekezzenek is hozzájárulni az erkölcsi konszenzus megváltoztatásához, ill. az esetleg még meglévő jogi tilalmak megszűnéséhez. Természetesen az anyagi jólét növekedése más téren is befolyásolja az erkölcsöt. Ahogy Ortega y Gasset már a két világháború között rámutat, a ,tomegember”, beleszületven a modern technika minden áldásával ellátott civilizációba, e vívmányokat szinte természeti adottságokként kezeli, s elfelejti, hogy mindez korábbi generációk erényeinek köszönhető. Így elmulasztja magában kifejleszteni ugyanezeket az erényeket, egyszerűen ,elkényeztetett gyerekként" viselkedik. (Természetesen ezzel sem okozva kárt konkrét egyéneknek.) Ennek következtében azonban civilizációnk, amely a nevezett erények nélkül nem tartható fenn, hamarosan vissza fog süllyedni a barbärsägba.”® Amikor majd a II. rész 1. fejezetében bővebben kifejtjük, mit értünk a Bevezetés végén csak röviden bemutatott célunkon, az emberiség fenntartásán, látni fogjuk, hogy lényegében annak megőrzéséről és működtetéséről van szó, amit hagyományos filozófiai szóhasználattal , emberi természetnek" nevezünk, az ezt erkölcsi téren biztosító normák pedig ennek megfelelően a szintén hagyományos ,természetjog" kifejezéssel jelölhetők. A természetjognak megfelelően berendezkedő állam pedig nem más, mint a kötetünk tárgyát képező természetjogállam. [...)] A természetjogállam [...] olyan alkotmánnyal bír, amely az alapértékeket a helyes értelemben vett természetjognak (másképpen szólva a már említett kétfunkciós erkölcsnek) megfelelően fogalmazza meg. 8 J. Ortega y Gasset: 4 tömegek lázadása. Hindy András könyvkiadó és könyvterjesztő vállalata, Budapest, é. n., 71—75. és 65. 78
