Oldal 77 [77]
OCR
Természetjogállam modernitás kezdetén nem fordítottak kellő figyelmet, több oka is volt. Így pl. az akkori technikai fejlettség mellett még nem lehettek tudatában annak a veszélynek, amelyet az emberi tevékenység jelenthet a fajunk fennmaradásához szükséges természeti feltételek szempontjából. Nem ismerték az ökológiai katasztrófa fogalmát, s azzal sem nagyon foglalkoztak, hogy nyersanyag- és energiaforrásaink végesek. Ami a népesség újratermelődését illeti: az átlagember közvetlenül belátta a gyermekek születésében való személyes érdekeltségét, hiszen szüksége volt utódokra, akik öregkorában majd gondoskodnak róla; az uralkodók és nemesek köztudottan és érthető okokból szintén a szívükön viselték családjuk fennmaradásának ügyét. Spontán módon törekedtek tehát valamennyien a népesség fenntartására, s így — szemben a mi korunkkal — nem jelentkezett tömeges igény a házassággal, családdal járó kötöttségektől való menekülésre, a szabad szerelemre, a promiszkuitásra. Ezért viszont nehéz volt felismerni ezek negatív társadalmi hatását, s könynyen kialakulhatott az a nézet, hogy egyes szexuális magatartások bűnös volta csak tételes törvényen, nem pedig az emberi természeten alapul. [...] Ilyen előzmények után teljesen érthető, hogy utóbb az újkorban kibontakozó individualista szellemtől is támogatva az aranyszabály kitüntetett szerephez jutott a formálódó liberalizmus erkölcsszemléletében. Kezdetben azonban ez még többé-kevésbé érintetlenül hagyja az erkölcs azon normáinak elismertségét is, amelyek nem vezethetők le az aranyszabályból. A később a liberalizmus atyjának elnevezett John Locke a XVII. századi Angliában, hívő keresztényként, még a kinyilatkoztatásból ismert (de a természetjoggal is egybeeső) hagyományos erkölcs egészét tartja szükségesnek a társadalom számára, noha az egyéneket — a társadalmi szerződés elméletének egyik klasszikusaként — ontológiailag elsődlegeseknek tekinti a társadalomhoz képest, tehát lényegében individualista antropológiát képvisel. [...] Locke nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a természeti törvény elsődleges célja az emberiség megvédése, a társadalom mint olyan fenntartása, és az ember alkotta törvényeknek összhangban kell lenniük ezzel a cellal.?° [...] Ennek megfelelően arról is történik gondoskodás, amit feljebb az erkölcs második funkciójának neveztünk, azaz a társadalom folyamatos létezésének fenntartásáról. [...] Locke szemléletének egészéből is következik, hogy az e funkció érvényesüléséhez szükséges normák is kötelezőek, hiszen a klaszszikus értelemben vett természeti törvény ezeket is tartalmazza, márpedig e törvény, mint láttuk, egészében kötelező Locke szerint mindenki számára. Itt tehát az egyén szabadságának nem a többi egyén szabadsága az egyedüli korlátja, hanem más fontos szempontok is figyelembe veendők. Az állam azzal is garantálja a természetjog egészének érvényesülését, hogy [...] va23 J. Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Gondolat, Budapest, 1986, 135. 75
