Oldal 50 [50]
OCR
MISKOLCZI BODNÁR PÉTER Funkció Mind a jog, mind az erkölcs magatartásszabályozó normarendszer.? Erkölcsi és jogi normák nélkül a hétköznapokban másfajta magatartások érvényesülnének. E normarendszerek révén az esetek döntő részében egy magasabb minőségű viselkedés alakul ki. Az erkölcs és a jog által befolyásolt magatartások összessége rendezettebb, működőképes társadalmat hoz létre. A két normarendszer pozitív módon a kívánatos, elvárt magatartást rögzíti, vagy az elkerülendő magatartást tiltja. Célok és tartalmak A két normarendszer céljai az esetek többségében nem ellentétesek, jellemzően nem állnak távol egymástól. A jog egyrészt olyan magatartások tanúsítását várja el, amelyek az erkölcs értékrendje szerint is követendők, másrészt az olyan viselkedést tiltja, amelyet nem tekintünk etikusnak. Vannak persze olyan helyzetek, amelyeket a két értékrend eltérően ítél meg. A közvélemény nagyobb megértést tanúsít egyes fehérgalléros bűncselekmények elkövetői iránt, mint a jog. A vállalkozók árakat, piacot is érintő megállapodásai tekintetében a gazdasági szféra elnézőbb, mint a versenyjog, amely kartellnek minősítve tiltja ezeket. A polgárok egy része elfogadja, ha nem kap számlát, és szó nélkül tudomásul veszi az adószabályok csorbulását. Az erkölcs és a jog közötti különbséget azonban elsősorban nem az — egyre kisebb számú - eltérő megítélés adja. A jogi normák döntő többsége kiállja az erkölcsi szempontú vizsgálat próbáját. A jogi és etikai normák szorosan kapcsolódnak egymáshoz, sokszor azonos tartalmúak. A jogi és erkölcsi normák tartalmi rokonsága segíti a másik normarendszer elfogadását, optimális esetben az azzal való azonosulást. ? Birher Nandor — Abonyi Janos: Normák, kapcsolatok, igazság. Polgári Szemle, 2015/4-6, 52-59. 48
