OCR
Bevezetés az etika alapjaiba Mivel az egyének jellemzően nincsenek tisztában a tudatlanságukkal (ezt legalább Szókratész óta tudjuk), ezért magabiztosan foglalnak állást egy olyan kérdésben, amelyben azt felelősen nem tehetnék meg. Pontosan emiatt lenne különleges felelőssége részben a politikának (hogy felelős döntéseket hozzon), részben pedig emiatt van szükség az etikára, amelynek alaptétele, hogy , tudom, hogy semmit sem tudok". Mindez azonban nagyon bonyolult és komplex rendszerré áll össze, amelyben segíthet kiigazodni, ha a jövő generációi ismét hallanak az etikáról. Etika és folyamatszabályozás Az emberi lét (személyes és kollektív értelemben) folyamatnak tekinthető, amelynek van bemenete, kimenete, ill. a kettő között tevékenységek zajlanak. A folyamat meghatározása: a rendelkezésre álló bemeneti fizikai és szellemi (logikai) adottságok, melyek a tevékenységek révén egymással állandó állapotváltozásokban megvalósuló módon függnek össze. A folyamat dinamikusan csatolt, több elemű, de folyamatonként egyedi és zárt rendszert alkot. Az emberi élet folyamatát a normák segítségével szabályozzuk. Ahogy már jeleztük, ezek közül nagyon fontos az etika szabályozási rendje. Első lépésben válasszuk külön az emberi létet mint személyes és mint kollektív szinten megvalósuló folyamatot. A kollektív létet a múltra vonatkozóan jellemzően a történelem segítségével írhatjuk le. A kollektív lét stratégiai meghatározása, a jövőkép felvázolása legkonkrétabb formában talán a kereszténységben jelenik meg, ahol Isten országának elérése a cél. Ezt a célt szekularizálták a modern államelméletek , amelyek szerint a mennyek országa már itt a földön, kizárólag az emberi tevékenység (szellemi és anyagi) segítségével is megvalósítható. Napjainkra ezek az illúziók kifulladni látszanak, az egyetlen reálisnak tűnő cél az emberiség számára — egyes történetfilozófusok szerint —, hogy minél később pusztítsa el önmagát. Mindez azonban - a folyamat kimeneteként — nem túl biztató. Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy az egyéni élet mint folyamat számára jelentős bemeneti adat a történelmi beágyazódottságból fakadó adottságok összessége. Az ember semmilyen módon sem értelmezheti önmagát a kollektív történelmi adottságai nélkül. Ezekre a bemeneti adottságokra támaszkodva alakítható az egyéni élet, amely tevékenységei számára szintén elengedhetetlen a célképzet tudatosítása, továbbá annak felismerése, hogy az egyéni tevékenységek a jövő társadalmi adatainak az alkotói lesznek. Ez lehet az alapja az egyéni társadalmi felelősségnek. Megjelenik ezzel együtt a személyes felelősség is, amelynek lényege, hogy az egyén a tevékenységei során, a számára nyitva álló időhorizonton a benne rejlő lehetőségekből a legtöbbet valósítsa meg. Az egyéni létben az értékteremtés nem más, mint 41