Oldal 36 [36]
OCR
BIRHER NÁNDOR Aki szabad, annak mindent szabad? Három tévedés, ami a mai közgondolkodást jellemzően befolyásolja: 1. Az ember semmi (porból lett és porrá válik). 2. A szabadság kizárólag a korlátoktól való mentesség. 3. A tapasztalat és az abból levont következtetések a valóság leírásának egyetlen módja. Mindhárom tévedésben közös, hogy részigazságokat ismernek fel, azokat azonban kizárólagosnak, abszolútnak tekintik. Mindhárom tévedés jelentős hatással van a fenntartható közösségi lét megszűnésére is. Max Scheler 4 filozófia lényegéről címet viselő írásában teszi világossá, hogy ,a semmi nincs" bizonyos értelemben talán a klasszikus parmenidészi felvetést eleveníti fel. Ez a létre vonatkozó legközvetlenebb belátás kell, hogy minden más léttapasztalatot megalapozzon. Ez a belátás az, ami minden etikai alapja is egyúttal, hiszen mindennek van valami maradandó, eltörölhetetlen következménye. Az ember a természeténél fogva számol a cselekedetei maradandé kôvetkezményeivel. Tudatäban van annak, hogy még a halál sem képes ezeket a következményeket megszüntetni, sem egyéni, sem kollektív szinten. A semmi nemlétének belátása vezet át minket a valami, a szükségszerű lét világába. Ez a józan belátás megelőzi magát a módszeres gondolkodást is. Ott van minden ember zsigereiben. Más kérdés, hogy a gondolkodás és a tudás segítségével akár el is altatható ez a fennmaradást szolgáló felismerés. Hasonló fontosságú belátás az ember életében, hogy függőségben van térben és időben a másiktól, a személyektől és a dolgoktól, továbbá függőségben van a létében is attól, aki mindennek az eredője és forrása; attól, aki nem függ semmitől, nevezhetjük akár abszolút létnek is. Minden létező szabadság és boldogság vágyát az abszolút létező mozgatja. A világnak tehát két síkja van: a semmi nemléte és az abszolút lét léte, amelyet a belátással ragadunk meg, továbbá a tudás síkján a relatív (függő) lét és relatív nemlét (semmi) felismerése. Ezekből a felismerésekből következik, hogy maga az ember sem semmi, nem , kikapcsolható". Ez alapozza meg az ember felelősségét a relatív és az abszolút lét vonatkozásában is. Az ember maradandó értéke a szeretete. Ezekkel a kérdésekkel a filozófia foglalkozik Scheler definíciója szerint: , Lényege szerint a filozófia szigorúan evidens, indukcióval nem bővíthető és nem is csökkenthető, minden esetleges létező számára sa priorix érvényes belátás a létező számunkra példákban hozzáférhető lényegiségeibe és lényegi összefüggéseibe, mégpedig abban a rendben és azon fokozatokon keresztül, amelyekben e lényegiségek és összefüggéseik az abszolút létezőhöz és annak 34
