Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000098/0000

Etika mint normarend

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Title (EN)
Ethics as a Normative System
Field of science
Társadalomtudományi etika / Ethics in social sciences (12957)
Series
Teremtésvédelem
Type of publication
tanulmánykötet
022_000098/0031
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 32 [32]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000098/0031

OCR

BIRHER NÁNDOR állításokat a valóságról. Nincs megrendelői igény, csak az igazság őszinte keresése. Pontosan emiatt lényeges, hogy legyenek a tudomänyoktöl független etikai kijelentések, és legyenek olyan tudósok (és jogászok), akiknek számítanak ezek a kijelentések. Erre utalt egyébként Franz Brentano Az erkölcsi ismeret eredete című munkájában is, amikor Leibnizet idézve kifejtette, hogy a filozófia ismerete nélkül nem lehet jogot oktatni. , Mennyire szívből kívánom, hogy a joghallgatók felhagyjanak a filozófia megvetésével és belássák, hogy filozófia nélkül a jog kijárat nélküli labirintus! Forma virtutis est esse secundum rationem A klasszikus tudomány és természetfelfogás lényegét jelentette, hogy az erények felismerése és gyakorlása szorosan összefüggött a tudomány gyakorlásával is. Sommásan fogalmazva: ami nem volt erkölcsös, az nem lehetett tudományos sem. Érdemes egy sarkított példán keresztül végiggondolni, hogy mennyire nem tekintjük — nagyon helyesen — tudományosnak azokat az eredményeket, amelyeket beleegyezés nélkül végzett emberkísérletekkel szereztek magukat orvosoknak nevező gazemberek. (A legenda szerint hasonló erkölcsi okból pusztította el Szent Tamás a Nagy Szent Albert által épített androidot — embergépet.) Elmondhatjuk, hogy a klasszikus tudományfelfogás szerint az embertől független természet folyamatosan közli magát. Az ember dolga, hogy ezt az ,Önközlést" megértve felfogja a természet és mögötte annak teremtője szavát, akaratát, a dolgok igazi lényegét. Ebben az értelemben a természet azért szól hozzánk, hogy tudományos megismerésén keresztül is jobban felfogjuk azt a rendet, amelyik a javunkat — mint természeti létezők javát, hiszen magunk is azok vagyunk - szolgálja. Ebben az értelemben az etika és a tudomány nem välaszthatök el, s6t, az etika és a (természet)tudomany vezet el oda, hogy a természetet egyre jobban megismerve, és abban a teremtés harmóniáját tisztelve, azt egyre jobban őrizzük. Erdemes elgondolkodni azon, hogy a tudományos fejlődés eddig miért is nem vezetett a természet egyre nagyobb megbecsüléséhez. Szintén fontos feltenni ennek fényében azt a kérdést, hogy az etikát (erényetikát) és a természettudományt meddig lehet még különválasztva kezelni. ° Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Fordította Mezei Balázs, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994, 44. 30

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1951 px
Hauteur de l'image
2775 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
1.04 MB
Lien permanent vers jpg
022_000098/0031.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000098/0031.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu