Page 29 [29]
OCR
Bevezetés az etika alapjaiba távon kontraproduktívak lehetnek az adott közösség szempontjából. Ilyen megoldás lehet a népesség csökkenése miatt idegen kultúrák befogadása, ami jelentős mértékben növelni fogja a túlélés lehetőségét, viszont nem azért a kulturális közegét, amelyik a saját jövőjét akarta talán így biztosítani. A nemzetek felelőssége kifejezetten lényeges ezekben a kérdésekben, ugyanis ez az a fórum, ahol a három normarend együttműködése a leghatékonyabb lehet. A nemzetek szintje az, ahol a tekintélyek a kellő alázattal párosulva a nagyobb közösség számára biztosítanak jövőt. Sajátos, hogy a kereszténység is hangsúlyozza ezt a tényt. Máté evangéliuma 25. fejezetének 31. verse az alábbiak szerint vezeti be az utolsó ítéletet: , Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan, akkor leül majd dicsőséges trónjára. Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől." Azaz az utolsó ítélet egyik értelmezésében megjelenik, hogy az ítélet a népekre/nemzetekre vonatkozik. Ebből következik, hogy nem egyszerűen csak az egyes egyének feladata az, hogy gondoskodjanak a szegényekről, éhezőkről, ruhátlanokról. Mindez különös felelősséget jelent az egyes nemZetekre, ill. a nemzeti szociális rendszerekre nézve is. Ezen a ponton is jól látható a kapcsolódás a jogi, erkölcsi és vallási szabályozási és felelősségi szintek között. Az erkölcsi döntéseket az egyének jellemzően azért tartják be, mert tudják, hogy ezeknek a szabályoknak a megtartása tartja össze azt a közösséget, amelyik az egyéni boldogulást szolgálja. A közösség pedig azért alkot szabályokat, mert azok segítségével válik képessé hosszú távon is arra, hogy fennmaradjon, azaz képes legyen az élet továbbadására és tartós megőrzésére. Az erkölcs végül is a közösség, továbbá a közösségen keresztül a fenntartható élet záloga. Ennek a vizsgálata tud választ adni azokra a kérdésekre is, hogy hogyan kell az etikai szabályozókat megítélnünk. Soha nem elég egy etikai kódexet csak önmagában vizsgálnunk, meg kell nézni azt is, hogy az valóban a közösség tartós fennmaradását, végső soron pedig az életet szolgalja-e? Látszólag ugyan túl absztrakt ez a vizsgálati kérdés, valójában azonban megkerülhetetlen lesz — különösen a legújabb technológiai fejlődési folyamatokból következő etikai problémák miatt. Megállapíthatjuk: csak az tekinthető értékesnek, ami az életet, azon belül pedig az emberi életet szolgálja. Erre a legalapvetőbb kijelentésre figyelemmel kell minden etikai szabályozás vizsgálatát elvégezni. Jól látszik a következő példán mindez: nem elég betartani a tömegpusztító fegyvereket gyártó vállalat etikai kódexét. Fel kell tenni azt a kérdést is, hogy ez az etikai kódex az élet tartós fennmaradását szolgálja-e, vagy egyszerűen csak azt a célt, hogy még hatékonyabb tömegpusztító fegyvereket gyártsunk. Ezt a munkavállalóktól éppúgy meg kell kérdezni, mint a tulajdonosoktól vagy éppen a kódexet készítő személyektől. Hiszen minden erkölcsi cselekvésünk 27
