Seite 22 [22]
OCR
BIRHER NÁNDOR nem könyörültek a te szemeiden, vakuljanak meg, kezeim, melyek nem könyörültek a te kezeiden, bénuljanak meg, lábaim, amelyek nem könyörültek a te lábaidon, vágassanak le, és nem nyugodtam meg, míg nem kívántam azt is, hogy egész testemet fekély borítsa el. És így szóltak a tanítványok: Jaj nekünk, hogy így látunk téged! S ő válaszolt: Jaj nekem, ha nem így látnátok!" Etika és etikák Mivel nem ismerjük az etika lényegét, és nem is törekszünk arra, hogy megismerjük, az egységes etikai gondolkodás etikák sokaságára szakadt szét. Létrejöttek különböző megközelítési módokkal dolgozó iskolák, amelyek vagy abból indulnak ki, hogy , a parancs az parancs" (legyen ez akár etikai parancs), vagy éppen abból, hogy a célok a parancsoktól függetlenül szentesíthetik az eszközöket. Szokás ezeket a megközelítési módokat deontologikus (kötelességelvű), illetve teleologikus (célelvű) etikának is nevezni. A kötelességelvű etika szerint léteznek olyan kötelességek, amelyeket a következményektől függetlenül teljesíteni kell (a talán leghíresebb példa Kant álláspontja, aki szerint még a kiszemelt áldozatát kereső gyilkosnak is meg kell mondanunk az igazat, ha nem áll módunkban hallgatni), s ekkor cselekszünk helyesen. A célelvű etika szerint van egy kitűzött célunk, s a cselekedeteink annyiban helyesek, amennyiben e célra vezetnek. Ez utóbbit teleologikus gondolokodásnak szokás nevezni, de ez a szó sokszor felcserélhető a konzekvencializmussal (következményelvűséggel) is. Meg kell jegyezni, hogy a teleologikus gondolkodás vagy a konzekvencializmus nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cél szentesíti az eszközöket. Ha valaki cselekedet-konzekvencialista (act-consequentialist), akkor sokszor tényleg erről van szó, mert minden egyes erkölcsi döntés előtt mérlegelni kell a célunk szempontjából lényeges következményeket, s ennek függvényében megválasztani az ott és akkor megfelelő cselekvést. Ha azonban szabaly-konzekvencialista (rule-consequentialist) vagyok, akkor nem az egyes döntésekkor mérlegelek, hanem mindig azt az általános szabályt alkalmazom, amelynek követése rendszerint a kívánt célt segíti elő. Ilyenkor tehát tiszteletben tartok bizonyos általános normákat, még akkor is, ha a konkrét esetben nem ez lenne a leginkább célszerű. Létezik azonban egy másik felosztás is, amely szerint van konzekvencializmus, deontologikus etika és erényetika. Az első céljai a jó tényállások, a másodikéi a jó tettek, a harmadikéi a jó személyiségek. A valóságban persze nem lehet a hármat mereven szétválasztani, Aguinói Szent Tamas etikajaban például mindhárom megközelítés elemei megvannak. ! 4 Talmud könyvei. Fordította Molnár Ernő, IKVA Könyvkiadó, Budapest, 1997, 193. 20
