Oldal 17 [17]
OCR
BIRHER NÁNDOR eee BEVEZETÉS AZ ETIKA ALAPJAIBA Az etika az a tudomány, amelyik választ tud adni a jó és a rossz kérdésére, továbbá a válaszát észérvekkel tudja alátámasztani. A jó és a rossz fogalmai mindig a gyakorlathoz (szándékos vagy gondatlan emberi cselekvéshez/nemcselekvéshez) kapcsolódnak. A jó fogalma egyébként — az igaz, az egy és a szép fogalmaival együtt — egyes filozófiai nézetek szerint a transzcendentálék egyike. E speciális fogalmak kivétel nélkül bármely kategóriába sorolható dologról állíthatóak, s így minden létezőre érvényesek. Ezekből (az abszolút érvényűnek tekintett) fogalmakból vezethetjük le az emberi magatartást szabályozó normákat is. Az etika egyik ága (Arno Anzenbacher szerint) az etika nyelvezetét vizsgálja, amit analitikus etikának, ill. — amennyiben ezt az etikáról való beszédként értelmezzük — metaetikának is nevezhetünk. Az etika másik területe az úgynevezett fundamentáletika, amely az etika megalapozásával, lehetőségével, végső soron a jó és a rossz megkülönböztethetőségével foglalkozik. A harmadik terület, a normákat elemezve, az etika gyakorlati vonatkozásait tanulmányozza. A normák követelmények. Bár a követelményeknek több fajtája is van: a jogtól az illemig bezárólag bármi, jelenleg az etikai normákat vizsgáljuk. A normaetika az elvontabb etikai ismereteket felhasználva, az egyes cselekvési kérdésekkel kapcsolatos szabályokat és szabályszerűségeket írja le. Két sajátos területe közül az individuáletika a személyes döntésekkel foglalkozik, míg a társadalometika a közösséget érintő, jellemzően társadalmi kérdéseket elemzi, a jó és a rossz fogalmait az igazságos és az igazságtalan keretei közé transzformálva. Összességében elmondható, hogy az etika mint erkölcstan a közösség túlélését, a közösséget létrehozó csoportok fennmaradását, boldogulását és végső soron a boldogságát elősegítő szokás- és szabályösszesség vizsgálatának filozófiai (reflexív) módja. Az erkölcs a közösség által elfogadott szokások és szabályok megvalósított összessége (praxis), illetve az azokról való módszeres gondolkodás. Az erkölcs és az etika gyakran szinonimaként értelmezhető, azzal együtt, hogy az etika elsődleges jelentése erkölcstan (azaz az erkölcsről való módszeres beszéd). 15
