Seite 12 [12]
OCR
UJHÁZI LÓRÁND maváltás mögé még nem zárkózott fel a tudományos megalapozás. Ennek szemléletes példája az igazságos háború vagy a csapásmérésre is alkalmas repülőgépek kérdése, melyek esetében egyre szükségesebb lenne mélyebb, a jogon túlmutató etikai reflexió. Az egyes területeket nem lehet azonban tisztán a biztonságpolitika, a (nemzetközi) jog, a teológia oldaláról sem kimerítően elemzi. Ezek a kérdések komplex, a kinyilatkoztatás talaján álló, teológiai orientáltságú reflexiót igényelnek. A területek feldolgozása ezért csak azzal a transzdiszciplináris hozzáállással történhet, amelyről Ferenc pápa az egyházi egyetemeket újraszabályozó Veritatis Gaudium kezdetű apostoli konstitúcióban beszélt. A tudomány olyan orientációiról van szó, amely Ferenc pápa álláspontja szerint elmozdul a centrumból, nyitott a periféria problémái iránt, hiszen korunk társadalmi és etikai kihívásai éppen ezekben a régiókban csúcsosodnak ki. Ferenc pápa véleménye szerint ahhoz, hogy ne csak teoretikus reflexiót adjunk napjaink társadalmi kihívásaira, nem , négy fal között zajló", kazuisztikus tudományokra van szükség. A pápa ugyanakkor nemcsak a tudományt kapacitálja a párbeszédre és a perifériára való nyitottság irányába, illetve a jelenkor társadalmi kérdések mélyebb és valós megértésére. Ez a törekvés végigvonul az intézményeinken. Jól mutatja ezt, hogy ez a kötet két egyetem, a Károli Gáspár Református és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésének az eredménye, amely a Teremtésvédelmi Kutatóintézet , Fenntarthatóság, állóképesség — az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai" projekt támogatásában jelenik meg. Az elmúlt években a történelmi egyházak a környezeti kérdések legtekintélyesebb szószólóivá váltak. 2015. május 24-én jelent meg Ferenc pápa Laudato si" kezdetű szociális enciklikája, amelynek fő fókusza a teremtésvédelem. Nem ez az első egyházi dokumentum, amelyben a teremtésvédelem előkerül, de ez az első, amely kifejezetten a teremtett világ védelmével foglalkozik a maga komplexitásában teológiai, társadalmi, politikai és jogi szempontokból. A teremtésvédelem nem feleltethető meg sem a környezetvédelmi, sem a klímasemlegességi politikáknak. A teremtésvédelem ugyanis teológiai fogalom. Feltételezi a megszemélyesített természetfeletti létezőt, aki a világot megalkotta. Ez fontos teológiai premissza, amelyből számos olyan vallástudományi összefüggés származik, melyek a természet keresztény megközelítését meghatározzák. A teremtett világ védelmének szempontja viszonylag későn, a modern gazdaság, katonai erő és ipar okozta környezetszennyezés miatt vált az egyházak társadalmi tanításának részévé. A nyugati gondolkodás, beleértve az uniós közpolitikai gondolkodást is, lemaradt az egyház társadalmi tanítása mögött. A politika vagy a közpolitika sem rendelkezik mély elméleti megalapozással a természetről. A II. Vatikáni Zsinat szakított az államszkeptikus és a nemzetközi szervezetekkel szembeni távolságtartó magatartással. A Gaudium et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúció szerint 10
