OCR
VÉGÜL: ,, HOSSZAN MESÉLIK A MESÉT, VAGY NEM HOSSZAN..." ® 417 a nyilvánosság szélesebb körei előtt, akkor egyetlen lehetősége az, hogy egy másik kategória segítségével teszik láthatóvá magukat. Ez a , hanti" kategória, amely az őslakosokat az , osztják" életmódcsoportból az Oroszországban oly fontos etnikus diskurzusba tudja áthelyezni. Ennek egyértelműen az egzotikum fogalmának elhódítása lehet az egyetlen útja. Az utolsó évtizedekben ténylegesen meg is jelentek azok az őslakos aktorok, akik a többségi társadalom számára is értelmezhető, fogyasztható módon voltak hajlandóak megjeleníteni a helyi kisebbségeket — fesztivalizálódott, ünnepi etnikus kultúrává konvertálva életüket. Ezzel párhuzamosan a lokális (települési, járási) diskurzusokat meghatározó értelmiségi csoportok is elkezdték felfedezni a vállalhatatlan , osztjákokban" a vállalható , hantikat", és megpróbálták őket bevonni helyi traumadiskurzusokba (kitelepítés, a Nagy Honvédő Háború). Emellett a megyei politikai helyzet változása is azt eredményezte, hogy megteremtődött az igény, és megteremtődtek a fórumai is annak, hogy az őslakos kisebbségek is megjelenjenek a lokális közösség nagy színterein. Ennek ellenére a meghatározó diskurzus, a megye brandesítési gyakorlatának alapja az az emlékezet maradt, amely továbbra is csak periférikus helyet biztosított az őslakosoknak a régió történetében. A Tomszki megye tehát lényegileg más utat választott regionális identitása megkonstruálásához, mint sok más szibériai régió, és a centrum-periféria helyzetben nem az őslakosokat, hanem a kitelepítetteket és egyes régészeti kultúrákat használ önállósága megfogalmazásához. Vagyis az őslakos kisebbségek , hantiként" felléphettek ugyan a megye nyilvánosságának színpadára, de a nagyszínpadról mégiscsak leszorultak. Amellett, hogy a helyi őslakosoknak a nyilvánosság labirintusában futó útját nyomon követtem, a felmerülő markerek mentén nem kizárólag a , tulajdonított kultúra" elemeire figyeltem, hanem megpróbáltam feltárni azt is, hogy ezek a markerek ténylegesen milyen szerepet játszanak a vaszjugáni hantik életében. Vagyis sem az alkoholfogyasztást, sem az erdőben élést nemcsak etnikus megkülönböztető jegyként értelmeztem, hanem megpróbáltam feltárni az ezekhez kapcsolódó kulturális gyakorlatokat is. Ennek oka az, hogy végső célom minden esetben a vaszjugáni hantik életének megértése volt. Ez egyrészt azt jelenti, hogy minden tudományos kérdés addig és csak addig része a tanulmányban megjelenő érdeklődésemnek, amíg ehhez a megértéshez valóban hozzájárul. Másrészt azt is jelenti, hogy a Vaszjugán különböző , életeinek" felrajzolásában is az a cél vezetett, hogy ezáltal is a vaszjugáni hantik megértéséhez kerüljek közelebb. Ez okozza azt, hogy bár könyvem különböző utakon fut, mégis vállaltan egyfókuszú.