Oldal 411 [411]
OCR
A ,,HANTIK" FOLYÓJA " 409 Mielőtt a kulaji kultúra bekerült volna a megye és a város tudatosan használt brandjei közé, a 20. században a város elsősorban méltán híres faépítészetére és az egyetemeire építette arculatát, együttesen kifejezve, hogy , a város régi is és örökké fiatal is" "" majd magát 2010-től elsősorban a kreativitás városaként fogalmazta meg. A megye arculatának kialakításakor pedig a kőolaj mellett elsősorban a cirbolyafenyöre,?* a sztálini kitelepítésekre és a Vaszjugáni mocsárra"" építettek. A brandesítés folyamatában ugyanakkor lényeges szempont, hogy a Tomszki megye területén élők igen fontosnak tartják a régészetet mint tudományt, még akkor is, ha tényleges ismereteik vajmi csekélyek is a helyi régészeti lelőhelyekről.?5! Mint tudjuk, a régészetnek kiemelkedő szerepe lehet az (etnikus, lokális) identitás kialakításában, és szoros szálakkal kapcsolódik a nacionalizmushoz is, elsősorban annak köszönhetően, hogy mély történeti távlatokat ad a jelenkor elképzelt közösségeinek, megerősítve a primordialitásukba vetett hitet, legitimálva létüket és politikai szándékaikat." Ennek köszönhetően régészeti emlékek gyakran lesznek szimbolikus erőforrásai egy-egy város, terület emlékezetpolitikájának is, 53 válnak ezek brandjévé. A kulaji kultúra brandesítése valójában leginkább e gondolat mentén magyarázható. Rekonstruálva a mögötte megbúvó ötletet, a kiindulási pont az lehetett, hogy a kulaji kultúra a megye hivatalos örökségének tekinthető, tehát területi alapon a kulaji kultúra örököse a megye mai lakossága, vagyis a többségi társadalom, az itt élő oroszok is. Amennyiben tehát ez az , oroszok"""" öröksége is, az kifejezi az ő jogukat is az adott területhez. Érdekes körkörös legitimációs logika rajzolódik ki a szemünk előtt: a többségi társadalmat területi alapon egy régészeti kultúra örökösének tekintjük, ezzel egyidőben pedig ezzel az örökössé tétellel legitimáljuk a területhez való jogukat is. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a Szomana KuKuN projektben a gyökerekhez való visszanyúlás lényege elsősorban a kulaji kultúra újjáélesztése, nem pedig a helyi, őslakos népek kultúrájának bevonása a modern művészeti színtér folyamataiba. Az , ősihez", az , igazihoz" visszatérve elfogadták ugyan az őslakos kultúrákat az ideálként megjelenített kulaji kultúra közvetítői948 Vesznyina 2011. 949 A cirbolyafenyő az alapanyaga a megye reprezentatív bonbonjának, gyomorkeserűjének, címadója a megyéről szóló reprezentatív kiadványnak, sőt Putyin elnök hatvanadik születésnapjára is két cirbolyafenyő-csemetét ajándékoztak. 950 A , Nagy Vaszjugáni Mocsár" 2007-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájának várományosai közé a természet kategóriában. http://whc.unesco.org/en/tentativelists/5114 (utolsó letöltés: 2019.11.07.). 951 Vodjaszov 2015. Ha ma készítenék el ugyanezt a szociológiai felmérést, már feltehetően sokkal nagyobb lenne a kulaji kultúra ismertsége, mint a 2015-ös kiállítás és a hozzá kapcsolódó kulturális projekt előtt. °52 Snirelman 2013a; 2013b; Atkinson — Banks — O’Sullivan 1996. 53 Zaiceva 2018. 954 A fogalom használatához lásd: Nagy Z. 2016.
