OCR
408 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE vezők is komoly potenciált láttak a programban, és az Egyesült Államok több helyére is elvitték azt, igaz, elsősorban csak a legkönnyebben mobilizálható kulaji jazzműsort. Tagadhatatlan, hogy a fesztivál sikere vezetett oda, hogy a megye önkormányzata a már hat éve a brandek között szereplő kulaji kultúrában meglátta azt a lehetőséget, hogy a megye igazi emblémájává váljon. Andrej Kuzicskin, a Tomszk megyei Önkormányzat Művelődési Osztályának vezetője a kulaji kultúrára épülő projektek összefogásáról, koordinálásáról beszélt, Szofia Kugajevszkaja, a Szomana KuKuN csoport vezetője pedig nagyratörő terveket fogalmazott meg művészeti iskolák bevonásával, illetve egy nagy, szórakoztató Kulaji Park felépítésének az ötletével. Feltehetően közös tárgyalásaik eredménye lett az is, hogy mindketten hasonlóan nyilatkoztak a kulaji projektek jelentőségéről. Kugajevszkaja szerint , azt akarjuk, hogy a kulaji civilizáció kétséget kizáróan a Tomszki megyével asszociálódjon, hogy a megye brandjévé valjon’.*** Később pedig maga Kuzicskin mondta el azóta sokat idézett mondatát: , Azt szeretnénk, hogy a Tomszki megye az emberek képzeletében a kulaji kultúrával asszociálódjon, ugyanúgy, ahogyan például Vologda a csipkével, Gzsel a porcelánnal, Hohloma a festett faművességgel."95 Nem sokkal később, 2011-ben a másodjára megrendezett Múzeumok Éjszakája program keretében lezajlott a tomszki főpróba, a III. Múzeumi Fórum: , Tomszk brandjei". Itt Szergej Lazarev festményei mellett elsősorban a Szomana KuKuN ékszereit és kerámiáit mutatták be. A projekt távlati tervei sejlenek fel a múzeum egyik vezetőjének mondataiból is, amit a 2015-ös kiállítás kapcsán fogalmazott meg: , A kiállítás segít eltüntetni a tudásbéli fehér foltokat, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a kulaji kultúrát elhelyezzük a világ kulturális örökségeinek térképén." A megyei önkormányzat brandesítési projektje azóta is burjánzik. A tomszki kiállítás ugyanis ma is áll, gyakorlatilag állandó kiállítás lett belőle, sőt, mint láthattuk, virtuálisan is látogatható. Ugyancsak önálló múzeuma lett a kulaji kultúrának Podgornüjben, vagyis abban a városkában, aminek szomszédságában található a Kulajka domb, ahol először tártak fel kulaji leleteket. A brandesítés része az is, hogy egyre több reprezentatív, színes könyv vagy éppen szakkönyv jelenik meg a kulaji kultúráról. A branddé válás sikerét mutatja az is, hogy az Oroszországban oly népszerű fantasy műfajába is bevonult a kulaji kultúra mint téma. Alekszandr Kosztozsihin És majd istenné leszel című könyvének"" misztikus történetében a kulaji nép lés a kulaji nyelv) tényleges etnikummá konvertálva olyan népek mellett jelenik meg, mint az osztjákok, az oroszok, a khorezmiek vagy éppen a kirgizek. 944 Forrás: http:/www.interfax-russia.ru/Siberia/report.asp?id-1564018p-—7 (utolsó letöltés: 2019.11.07.). #5 Zaiceva 2018. 46 Forras: https://depkult.tomsk.gov.ru/news/front/view/id/6288 (utols6 letdltés: 2019.11.07.). 947 Kosztozsihin 2014.