Seite 384 [384]
OCR
382 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE „hantiul” Es oroszul is megírja, egyszerű rímes, ritmikus szövegben. Verselése inkább naivan bájos, esetlen, semmint professzionális." Vjalova életműve elsősorban autobiografikus, alapvetően a helyi hagyományokra épít. Olyan történeteket dolgoz fel, amelyeket gyerekkorában hallott, amelyek azokon a hiedelmeken alapulnak, amelyekkel akkoriban találkozott. Saját történetei mellett tudatosan gyűjti előadásaihoz a meséket, mondákat: egyrészt a könyvtárban keresi az északi népek folklórgyűjteményeit, másrészt beszélget ismerősökkel, mesélteti őket. Verseinek szereplői , hanti" hiedelemalakok, istenségek, szellemek, szörnyek, egyszerű emberek, erdei állatok. Ugyanezek szerepelnek a szövegeket illusztráló kivágásokban is: állatok, növények, az erdő, halászó és vadászó emberek, , hanti" istenségek. Az előadások alapjának tekinthető történetek, hiedelemmondák azok, amelyeknek a legtöbb kapcsolata van a vaszjugáni hantik kultúrájával, ennek ellenére a barkács-technika"" a hiedelmekhez való viszonyában is erőteljesen megjelenik. Világképe változékony, kialakulatlan, alapja egy idealizált természeti vallás, ahol minden mindennel összefügg, semmi sincsen véletlenül, semmi sem csak önmaga helyén áll, , a tárgyaknak mágikus tartalmuk is van".""! Bátor asszociációk kapcsolják össze a világot, a kultúrákat. Ezt a világot olyan Erdei szellemek, Vízi szellemek, Erdei asszonyok, Tűz úrnők népesítik be, akik bármely más vallásban szerepelhetnének. ,Amulettek” cimü képeslapsorozatäban®’? olyan elemeket ötvöz, amelyeket talán kapcsolatba hozhatunk a hantikkal vagy más, Szibériában, Oroszországban általánosan elterjedt hiedelmekkel, de bátran bevon olyan motívumokat is, amelyeknek vajmi kevés kapcsolódásuk van Szibériához: a méh Diána szimbóluma, míg a madártollban Ré és Thot szimbólumára ismer rá. Filológiai pontosságot nem vár el magától. Ez nemcsak barkácsolásában érhető tetten, hanem esetleges tévedéseiben is. Csak egy példát kiemelve: a Nap, amely a hantiknál kifejezetten női princípium, történeteiben férfiként szerepel. §69 Jönk-junk és Jarjak (A Vízi-szellem és a durbincs) (2009]. , Jönk-junk vigyáz a folyóra" — / Mondták hajdanában. / Jönk - víz, junk - szent szellem. / Valóban ez a szóbeszéd járt. // A Vaszjugánban Jarjak, a durbincs / éldegélt, de nem csak úgy. // A kis halakat megette, / A nagyobbakat szétkergette. // Ezt az egész felbolydulást / Vont-junk éberen figyelte. / Jarjak büntetése mellett döntött. / Az örvénybe kergette a gonoszt. // Nincs ott fény, nincs étel. / Tüskéket növesztett Jarik. / A folyóban a halacskák megnőttek. / A partot gázlómadarak tapodják. // A tüskés durbincs felbukkant a folyóban. / Még mindig a helyzet magaslatán, / Úrnak szólítják őt. / Elismerő hódolattal illetik. // Hogy a durbincs hatalmát megízlelhessük, / Csontok halmát kell összerakni. / Micsoda finom halleves! (halászlé) / És ráadásnak ott az ikrája! / Beveted a horgod a folyóba. / Várod a kapást a parton. / Nicsak, hatalmas fodrok. / Siess a horgod kikapni. / Nagy halak helyett / A mi urunk a bátor, / Bekapta a horgot, de lám, / Nem adja meg nekünk magát. §70 Lévi-Strauss 1966. 871 Vjalova é. n. 872 Vjalova 2014.
