Oldal 370 [370]
OCR
368 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE lepítése, illetve a saját tájból való szimbolikus kiszakíttatás, a , hantik" sorsa egyaránt része lehet a sztálini megtorlások mesternarratívájának; egymást kiegészítő, nem pedig kizáró viszonyban állnak egymással. Sőt a kitelepítettek és a , hantik" egyszerre, egymás mellett szerepelnek Oroszország, a megye és a járás emlékezeti munkájában, az összoroszországi identitást alapvetően meghatározó Nagy Honvédő Háború narratívájában is. Osztjákokból hantik A fenti projektekből leszűrhető tanulságok fényében nyilvánvaló, hogy a helyi őslakos népek felhasználása elsősorban a többségi társadalom elvárásainak, sztereotípiáinak felel meg: a , hantikat" a , természetes élet", egyfajta kimerevített etnikus népi kultúra, illetve népművészet élő hordozóiként, afféle kulturális tárolóedényként kezelik. Ez a folyamat nem választható el a kisebbségi szervezetek , kulturális brókereinek" hagyományteremtő, örökségesítő (patrimonizáló) törekvéseitől, az őslakos, közte a , hanti" kultúrát piaci fogyasztásra felkínáló gyakorlattól. Az ,osztjákok" láthatóvá, vagyis , hantivá" válása egyenesen vezetett oda, hogy a járás nyilvánosságában egyre gyakrabban bukkannak fel. Az alábbiakban egy ilyen esetről fogok beszámolni. Ugyan a járás büszkesége, brandje a korábban már említett, a kitelepítés éveit a Vaszjugán mellett töltő, 2019-ben elhunyt Vadim Maksejev, az észtországi orosz író, de a járás és a megye , színpadán" az utóbbi évtizedben felbukkant Nagyezsda Broniszlavovna Vjalova is. 2015-ben Andrej Petrovics Aseulov, a Kargaszoki járás adminisztratív vezetője úgy mutatta be Vjalovát a megye kultúrpolitikáért felelős vezető politikusainak, hogy , ő nemcsak a Kargaszoki járás, de talán az egész Tomszki megye leghíresebb embere". Ez már csak azért is meglepő, mert Vjalovát egy olyan járásban nevezték a , leghíresebb embernek", amelyben egy alacsony presztízsű, csekély lélekszámú kisebbséget képvisel. Ki is hát ez a , hanti" asszony? Nagyezsda Broniszlavovna Vjalova 1952-ben született a Tomszki megyében, a Vaszjugán melletti Zabegalovkában. Számára családjának anyai ága a meghatározó, etnikus identitásának is ez az alapja. Anyai nagyapja ugyanis , hanti" volt, a Muraszov nemzetségből, ?§ tudomása szerint a Szinjáról származtak a Vaszjugdnra.®”’ Úgy tudja, nagyapjáék eredetileg jól éltek, halásztak §25 Egy megyei hírportál idézi a járás elsőszámú vezetőjét: http:/tomsk-novosti.ru/master-sibirskih-vyrezanok/ (utolsó letöltés: 2020.08.31.). §26 Vjalova szóhasználata. #7 A Muraszovok valóban nem sorolódnak az eredendően vaszjugáni hanti családok közé (Nagy Z. 2007a), ugyanakkor az anyakönyvi feljegyzések szerint a 19-20. század fordulóján már többen éltek közülük a Vaszjugán mellett, különösen Uszty-Csizsapka telepü
