Oldal 348 [348]
OCR
346 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE Az erdő és a vodka ebben a gondolatmenetben tulajdonképpen egymással ellentétes életstratégiák szimbólumaként, illetőleg egymást kölcsönösen kizáró értékekként jelennek meg. A vodka valójában az erdőnek, a vadászatnak az ellentéte. A vadászatot hagyták el az , osztjákok" a vodkáért: , Ugyanúgy élnek ma is, mint az őseik, csak nem vadásznak. Munkahelyen dolgozni ugyanúgy nem járnak sehova. A vodka. Most az a vadászösvényük. A legrövidebb út a szamogonkához." A fenti vélekedés mindazonáltal nem gátolja meg abban az így gondolkodó „oroszokat”, hogy az „osztjäkokat” munkaerökent alkalmazzäk. Gyakran bízzák meg őket azzal, hogy vadászterületeiket ellenőrizzék akkor, amikor ők nem érnek rá. Szaktudásukat és munkaerejüket is felhasználják, amikor olyan munkákkal bízzák meg őket, mint bödönhajó készítése, illetve vadászház építése. A munkáért igen gyakran vodkával fizetnek, és maguk is gyakran isznak együtt az , osztjákokkal". Tehát éppen azokra a képességeikre számítanak, amelyeket megtagadnak tőlük a beszélgetésekben, amiknek az elvesztésével, elkótyavetyélésével vádolják őket; és éppen azzal fizetnek, amit züllöttségük elsődleges okának tartanak. Ezzel a patrónus-kliens viszonnyal nemcsak stigmatizálják az , osztjákokat", hanem maguk is életben tartják a stigmatizációt megalapozó rendszert. Az , osztják" fogalom tehát ugyanúgy gettósította a helyi őslakosokat, mint ahogy a hajdani településeik gettósítják őket.
